122953. lajstromszámú szabadalom • Planográf nyomólemez és eljárás előállítására

6 132953. ges irányra korlátozzuk, úgy hogy a nyomókóp alakzatbeli méretei gyakorla­tilag- változatlanok maradnak. Az oldal­irányú terjeszkedéssel szembeni ellenál-6 lást vagy iigy érjük el, hogy a lemez szer­kezetébe a nyomófelület számára nem ter­jeszkedő tartóiapot kebelezünk be, vagy pedig úgy, hogy a nyomófelületet alkotó lapanyagot nem nyújtható nyomóelemro 10 ragasztjuk. A találmány egyik foganatosítási alak­jánál kielégítő (kb. 0.21 mm, 0.0085 hü­velyk) vastagságú lemezt kapunk, ha rizsmánként kb. 27 kg (60 font, 61X 91 15 mm, 24 X 36 hüvelyk = 500 lap) súlyú és kb. 0.1 mm (0.004 hüvelyk) vastag sűrű amiloid pergameiitet kb. 20.2 (45 font) sú­lyú és kb. 0.1 mm (0.004 hüvelyk) vastag erőpapírra vagy másoifféle papirosra ra-20 gasztunk fel kb. 0.012 mm (0.0005 hü­velyk)" vastag közbenső ragasztóréteg' se­gítségével. A közbenső réteg vízben old­hatatlan, hőben képlékeny, átlátszó eel­lulózszármazéik, pl. gyantával képlé-25 kénnyé tett cellulóz acetát vagy nitrát, melynek tapadása a pergamentfelülethez a telület vízzel telített állapotában lineá­ris hüvelyként legalább 155 gramm (5 un­cia). A lemez előállításánál először a ra-30 gasztószert visszük fel oldatban a, perga­nientre, azután az oldószert elpárologtat­juk, s a nyomófelületet és a hátlapot hő-és nyomás alkalmazásával hengereljük. Ilymódon vízzel való telítés után hü-35 velykként 277—310 grammnyi (9—10 un­cia) tapadást érünk el. A hátlapot a közbenső réteg- védi meg a nyomás közben szokásos módon a nyomófelülethez adott nedvesítő oldat ha-40 tásától, ennélfogva a pergament nyomó­felület a nedvesítő oldat abszorpciója, kö­vetkeztében megduzzad ugyan, ez, a meg­duzaadás azonban csupán a nyomóifelü­letre merőleges irányra korlátozódik. Ily­*6 módon megakadályozzuk a lemeznek lé­nyegileg oldalirányban történő eltorzulá­sát és a nyomókép oldalirányú méreteit gyakorlatilag' állandó értéken tartjuk. A lemez jelzésekkel, pl. vezető, pl. ahát-50 lap belső oldalán alkalmazott és a perga­menttel, valamint a hőképlékeny réteg­gel fedett jelekkel látható el. Ha a perga­ment, amint az célszerű, áttetsző és az említett réteg átlátszó, a jelek áteső fény-55 ben könnyen kivehetők és természetszerű­leg nem vesznek részt a nyomásban, minthogy azokat a pergament elfedi. TJgyis eljárhatunk azonban, hogy a jele­ket közvetlen a pergament nyomófelüle­tére nyomjuk valamely ismert, a nyomási 60 műveletben részt nem vevő, vagyis olyan festékkel, amely a litograf festék iránt nem fogékony vagy pedig vízben oldható, a nedvesítő oldat segítségével könnyen eltávolítható és nem vivődik át a képpel, 65 ha a lemezt nyomásra használjuk. A jel­zések jelek lehetnek a gépírás vagy tet­szőleges más képek helyének a nyomó­felületen való jelzésére, de lehetnek hir­detések vagy védjegyek is. Lényeges az, 70 hogy a jelzéseknek nincs szerepük a le­meznek nyomási célokra: való felhaszná­lásánál. A lemez célszerűen áttetsző, tigy hogy a jelzéseket a nyomófelületre a célnak 75 megfelelő festékkel az eredetin levő jelek alapján vihetjük fel, amelyek a nyomó­felületen a lemezen átmenő fényben lát­hatóvá válnak, azonban nem kell, hogy szükségképen beeső fényben is láthatók 80 legyenek. A hátlap áttetszőségét magá­ban véve ismert módon, pl. viaszos vagy gyantás anyagokkal való impregnáló s útján fokozhatjuk. A találmány szerinti lemezt a szakem- 85 bar a találmány keretén belül a leírtak­tól eltérő módon, is kialakíthatja, így pl. a lemeia a célnak megfelelően egyesített cellulózanyagnak filmszerű rétegéből áll­hat, amely valamely hajlékony rostos 90 alaphoz, pl. papiroshoz vagy szövethez (kapcsolódik vagy pedig a cellulózanyag az alapnak összes vagy legalább felületi rostjait lekötheti és az alap hátoldala valamely a célnak megfelelő vízhatlanító- 95 és kötőszer bevonatával vagy impregná­lással vízhatlan ítható. A kötőszer hőben képlékeny ragasztószer lehet, amely a nyomóelemmel kapcsolatot létesít. Amint már a(7, előzőkben megemlítettük, 100 a nyomófelület célszerűen rendkívül apró saemcsézésű vagy mikroporózus szerke­zetű. Ilyen felületet inkább érünk el ak­kor, ha a cellulózrostokat a felületig hagyjuk terjedni, mintha a rostialap felett 105 cellulózsz'ármaizékok összefüggő filmszerű rétegét rendezzük el. Célszerű nyomófelületet kapunk, ha a rostszer kőzetet cellulóz-származékkal telít­jük, így pl. a cellulóz-származékot helyben no állítjuk elő kénsavnak a papiros vagy szö­vet cellulózTostj-aira való behatásával, ami az amiloid pergament előállításénál hasz­nálatos módon foganatosítható. A nyomófelületet finom csiszolóvászon- ti5 nal koptatási műveletnek vethetjük alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom