122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
133918. 7 0 = 3. radiansokbati, amely rezgésmentes állapotban szükséges, hogy az elektronok a katódtói az anódhoz menjenek. Az átmeneti szög egyenlete a következő: ^__ ahol (V0 ) az anódnak a (6) áramforrástól eredő egyenáramú elcíeszülísége. Az (A) mennyiség a tértöltésiől függ. Ez az érték 630Ü, abban az esetben, ha nincs 10 tértöltés és 95C0 teljes tértöltés esetén. Részleges tértöltésnél az (A) mennyiségnek közbenső értékei vannak. Minthogy az elektronok kicsiny, de meghatározott, mégpedig zérusnál nagyobb kezdeti sebes-15 seggel indulnak, az átmeneti szög valamivel kisebb, mint az az érték, amelyet a 3. egyenlet ad. A helyesbítéstől azonban eltekinthetünk, ha a méretezési hibahatár kicsiny. Ilyen esetekben az átmeneti szög 20 szabatosabb egyenlete nagyon egyszerű módon azokból az, elemzésekből, különösen ezek 10. egyenletéből vezethető le, amelyeket Llewellyn B. F. a Bell System Technical Journal című folyóirat 1935. 25 október havi számában közöl. A 2. egyenlet, mely a váltakozó áramú ellenállás és az átmeneti szög között levő összefüggést fejezi ki, a következő alakra hozható: 30 rp = i|f-[2(l —cos8)-9sine]...4. ahol (r0 ) a kicsiny frekvenciájú sorosan kapcsolt ellenállás. Teljes tértöltés esetén az ismeretes Child-féle egyenlet szerirt " T 2.33 Vo 3 '* 10s x 2 _ ' ' ' ' * A 4. egyenlet tanulmányozása és a 3. ábra szerinti görbe vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy a negatív ellenállás legnagyobb értékei ott vannak, ahol az átmeneti szög a Ircn-í— értéket köze- 55 líti meg. E kifejezésben (n) az 1, 2, 3. . . számsor egyik száma. így tehát a legnagyobb értékeket akkor kapjuk, ha az átmeneti szög a keltett hullám 5, 9, 13. . . negyedciklusa. Megállapítható továbbá, 60 hogy a görbe mindegyik negatív és pozitív része (hurokja) % radians értékű közre terjed. így pl. a negatív részek a S=2TÍ—3TC, 4TE—5TC, 6TC—7TT. . . szakaszokban vannak. Megemlítjük, hogy az 65 egymásután következő hurkok legnagyobb értékei (9) növekedésével fokozatosan csökkennek. A negatív ellenállásnak ^9; növekedésével való ciklikusvisszatérése a találmány szerinti megállapítás 70 ama felismerésének alapja, mely szerint másod- és magasabbfokú rezgések használhatók, mikoris a rezgések „fokát" (n) értéke szabja meg. Természetesen, ha (n) viszonylag nagy, vagyis nagyságrendije 75 nagy, akkor a keltett rezgések frekvenciája hasonló arányú. A 2. alatt megadott egyenlet bizonyos nagyfokú megközelítéssel nagyon egyszerű alakra hozható, az elektronoktól az 80 egész rcr— keresztmetszet 2 mentén elő 35 idézett lehetséges legnagyobb értékű negatív ellenállás feltétele esetén, vagyis, 7C ha 9=2TC n+—. Ez az egyszerűsített alak a következő: 85 2V0 lánosabban úgyhogy r0 =--f-, de általa _1.48T x* r°- iu« io vg A> ahol (A) értékét a 3. egyenletből határozzuk meg. Az egyenletet a 4. alatt meg-40 adott alakban a 3. ábrában grafikusan ábrázoltuk. Ez az ábra a ,,Bell System Technical Journal" című folyóirat 1934. évi január havi számában megjelent, F. B. Llewellyntől eredő tanulmány 1. 45 ábrájában ábrázolt, azonos megjelölésű görbe másolata. Amint látható, a 4. egyenlet és ennek a 3. ábrában ábrázolt görbéje szerint véges szakaszok vannak, amelyekben az ellenállás negatív, ami természe-50 tesen rezgések lehetőségét jelenti. E.,, = --l.éVlolO-3 [4n+l rn ...6. Különös frekvenciához való kételektródás rezgéskeltő készülék szerkesztésénél az első lépés annak megállapítása, hogy milyen nagy (0 I) áramsűrűség engedhető 90 meg biztosan annál a hcionos sugárzó a lkat elemnél, melyet használni kívánunk. E helyen megemlítjük, hogy a sugárzás a hcionos elektroncsövek előállít £ sánál szokásos bevonó anyagok bármelyikének 95 használatával növelhető. Ez ä bevonat a kételektrcdás rezgéskeltő készülék anódjával szemben fekvő felületre közvetlenül vihető fel. Ily módon lehetséges, hogy az elektronsugárzó felületet tehát a 100 katód felületének hatásos részét téryleg korlátozzuk vagyalakját meghatározzuk.
