122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
8 132918. Ha ezt az első lépést megtettük, a 3. és 5. egyenletből (x) értékét számítjuk ki, mikoris a 3. egyenletben az (A) mennyiség részére a teljes tértöltésnek megfelelő 5 9500-t tevő értéket vesszük. Az (x) mennyiség így~Mszámított értéke az clőzőkben említett 9=2rcn+- egyenletben, amely az átmeneti szöget adja meg, ha az ellenállás negatív, (n) legkisebb értékelő nél (V0 ) megfelelő értékeit adja. A teljes tértöltés feltétele azt a legkisebb feszültséget adja, mely lehetővé teszi, hogy a katódtói megengedhető áram induijon ki és így kívánatos, mert a kételektródos 15 rezgéskeltő készülék bevezetési energiáját növeli. Ezzel a kételektródos rezgéskejíő készülék villamos részének méretezését befejeztük; a negatív ellenállás a 6. egyenletből számítható ki. 20 A rezonáns áramkör többi részét úgy kell méreteznünk, hogy az adott frekvenciánál vagy hullámhossznál rezonanciában legyen és ezért az 1. alatt megadott egyenletet ki kell elégíteni. Továbbá az áram-25 kör említett részét úgy kell szerkeszteni, hogy az elektronpályának a 6. egyenlettel kifejezett negatív ellenállásán kívül levő összes ellenállás összege kisebb legyen, mint az említett negatív ellenállás ériéke. 30 Feltevésünk szerint ezek a külső ellenállások inkább pozitívak, mint negatívak és hogy mindazokon ugyanaz az áram folyik át, Ez utóbbi körülmény annak a megszorításnak a következménye, hogy 35 az áramkör méretei a szabad térközi rezgés hullámhosszához képest kicsinyek. Általánosabb értelemben mindegyik ellenállás szóródási energiáját a rajta átfolyó áram alapján számítjuk és az így kiszámí-40 tott összegnek kisebbnek kell lenni, mint annak az energiának, amelyet a kételektródás rezgéskeltő készülék negatív ellenállásán átfolyó árain eredményez. A következő egyenletek az 1. ábra szerinti 45 elrendezés különböző áramköreinek ellenállásait adják. Ezekben az egyenletekben (fx.) a használt anyag viszonylagos permeabilitása és (O) annak viszonylagos ellenállása 20 C° hőmérsékleten. Rézre vonat-50 kozólag az ellenáállás értéke cm3 -ként 1.724x10-« ohm. A külső (1) henger ellenállása: „ 0.0073h . /ilo 0.000369 /w^x _ A belső (2) henger ellenállása: „ 0.0073h./p:o 0.000369]/"^ X3 / 3 r2 r X - , ri o5 r* log,, — I2 A belső henger sík végének vagyis az 1. ábra szerinti különös elrendezésnél a katód ellenállása: ÍL = 0.0018 1 A (3) gyűrű ellenállása /[A.O T 9. 60 Rs =0.0073 y ^-loge •£-10 A külső henger sík végének, vagyis az 1. ábra szerinti különös elrendezésnél az anód ellenállása: (megjegyezzük, hogy ' ennek a végnek csak egy része működik 65 valóban anód gyanánt): R4 = 0.0018 i/¥ + + 0.0073 l/^ logo 11. Ti rf logo Ta A 11. egyenletben a (f^, Oj) kifejezés az anódnak a katóddai szemben fekvő felületi részére, tehát az előző megállapí- 70 tás szerint a felület ama hatásos részére vonatkozik, amely anód gyanánt működik, míg a (fi2> o a ) kifejezés a felület többi részére vonatkozik. Ezt a megkülönböztetést az említett egyenletnél nemcsak 75 azért tesszük, mert az elektronok a szóban forgó felület csak egy részéhez áramlanak, hanem azért is, mert az említett körülmény miatt a működési hőmérséklet tekintetében is van különbség, ami ter- 80 mészétesen az ellenállás megfelelő változását is okozza. A legtöbb anyagnál, ha a (X) érték nagyságrendje 10 cm, a viszonylagos permeabilitás értéke egynek vehető. 85 A két henger összeköttetési helyén a (3) tárcsa szomszédságában, amelyen át, a (V0 ) elcfészültségét vezetjük hozzá, energiasugárzási hajlandóság van, amely azt eredményezi, hogy a rezonáns üreg 90 ellenállása ellenállásösszetevővel kiegészül. Az üreg ellenállásösszetevci az előző egyenletekben elcfordulnak. Az ultra nagyfrekvenciájú kételektródás rezgéskeltő készülék kisimpedanciíjú készülék 95 és gondoskodnunk kell annak biztosításáról, hogy ez az ellenállásösszetevő ne legyen oly nagy, hogy a rezgések teljes megszűnését okozza. Ha a rezgéskeltő szabad térközbe sugároz, a sugárzási 100
