122752. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép

122152. ieillell3(en vannak alakítva- szorosan a hen­ger felületéhez idomulnak a nélkül azon­ban, hogy e felületet érintenék. Á töltő­szekrénybe kerülő vetőmag közvetlenül a 5 Sizálllítóheingier külsői felületéire hullhalt. A töltőszekrényeknek a táphenger feletti el­rendezési módja az 1., 2. és 3. ábrákon látható. A töltőszekrények belsejét a (32) köz-10 benső falak (3. ábra) (33) rekeszekre! oszt­ják. A (32) közbenső falak magassága, alakja és helyzete mind az (5) vetőszek­rénnyel, mind pedig a (7) hengerrel, szem­ben a külső (30) oldalfalakéval megegyező., 15 Ennek következtében a (33) rekeszek ab­ban az esetben, ha a töltőszekrény a (7) táphenger felett van, egymással alul nem közlekednek. A (8) szekrények minden egyes (33) rekeszének az a rendeltetése, 20 hogy csupán egy-egy szállítósorhoz to­vábbítsa a vetőmagot és a tölltőszekrényeik rekeszeinek a száma egyenlő a táphenger sorcsoportjaiban levő szállítósorok számá­val. Minden egyes (33) rekesz egy-egy meg-25 határozott gabonafajtához valló. A töltői­szekrény a szállító- vagy táphenger "felett oly módon van elrendezve, hogy valamely meghatározott gabonafajtához való (33) re­kesz a táphengiennek ugyanahhoz a gabona-30 fajtához való szállítósora felett foglal he­lyet (3. ábra). A töltőszekrények (33) rekeszei olyan elrendezésűek, hogy hosszirányuk egybe­esik a (20—23) sorok, valamint a hosszú-85 kás magvak felvételére szánt mélyedések [a 3. ábrán a (21) és (22) sorok mélye­déseinek] hosszirányával. A hosszúkás magvak tehát arra kényszerülnek, hogy a mélyedések hosszirányában helyezkedjenek 40 el, mert a töltőszekrényrekesz szájnyílása mindig a magvak hosszánál kisebb szé­lességű, a szekrény falai pedig párhuza­mosak vagy megközelítőleg párhuzamosak. Kitűnt, hogy a szállítóhenger mélyedései 45 a hosszúkás gabonamagvakat csak akkor vehetik fel teljes biztonsággal, ha a mag­vak arra kényszerülnek, hogy a töltőszek­rénvrekeszben a szállítóhenger felületéhez hozzáfeküdjenek. Ennélfogva a töltőszek-60 rénynek hosszúkás magú gabonafaj ták táp­llálására való rekeszei úgy vannak kiala­kítva, hogy a gabonamagvak a rekeszeiken való áthaladás közben hossztengelyükkel a henger felülebe mentén helyezkedjenek 55 eí: Evégből (35) vezetőfelületet (10. ábra) rendezünk el, mely oly távol fekszik a hengerfelületlől, hogy a magvak — avég­ből, hogy a hengerfelület és az említett vézetőfelület között elhaladhassanak — hossztengelyükkel a hengerfelület mentén 60 legyenek kénytelenek elhelyezkedni. A (35) vezetőfelülebet a szállítórekesz egyik olda­lián kialakított (36) kamrának a henger­felülettel párhuzamos felső határoló felü­lete, ennek az oldalsó kamrának fenekét 65 pedig a szállítóbenger felületének mélyedé­sekkel ellátolt része alkotja. A 10. ábrán a tulajdonképpeni (33) száliítórekeszben többé vagy kevésbbé álló helyzetet elfoglaló (36') mag látható, míg a (37) mag, ame- 70 Ilyet a felette lévő magnak nyomó-hatása a (35) vezetőfelület alá nyomott, fekvő­helyzetet kénytelen elfoglalni. Bizonyos gabonafajták magvait a szállító­henger mélyedései csak akkor vehetik fel 75 megbízhatóan, ha e mélyedések felfelé mo­zognak, míg a másfajta magvaknál ellen­kező az eset. A töltőszekrényeket tehát oly módon rendezzük el, hogy azok, alsó körív­alakú részükkel, a szállítóhengert oly nagy 80 darabon fogják körül, hogy a gabonasze­mek felvétele a mélyedéseknek mind fel-, mind lefelé mozgásánál, vagyis a henger legmagasabb pontjának mindkét oldalán (2. ábra) mehessen végbe. 86 A töSiőiazekrény aina rekeszeit, melyek más gabonafajtákhoz vallók, miint amelyet ép­pen vetni akarnak, a vetőszekrényből való magbetáplálás elől zárva tartjuk. Evégből minden egyes rekeszt, feliül külön záró- 90 szervvel látunk el. Ez a zárószerv pl. (38) toló ka lehet, amelyet a (39) lécek ve­zetnek a töllőlsekréiny felső oldabán (7, és 10. ábra). A 7. ábrán az egyik (33) re­kesz számára való (38) tolóka félig ki 95 van húzva, míg a többi tolóka zárva van. A (38) tolóka a szállítórekeszhez való mag­betáplálás szabályozására is felhasználható.. A töltőszekrény mellső részén, a (28) fa­lon (2. és 3. ábra) a (7) szállítóhengert 100-részben körülzáró (9) vezetőeirnyő van. Ez a vezetőernyő annak a megakadályozására való, hogy a szállílóhenger forgása közben a szálítómélyiedések a gabonamagvakat túl korán adják lie. Ennek megfeleilcen a ve- 10b zetőernyő a szállítóhengerhez, annak érin­tése nélkül, oly közel csatlakozik, hogy a mélyedésekbe kerülő gabonamagvak a mé­lyedésekben fogvatartatnak, míg, forgómoz­gás közben, nem érik el azt a pontot, ahol no a vezeltölernyő végződik, amikor is a magva­kat az ernyő tovább nem tartja fogva és így lehullanak. A taligavázon elrendezett (10) védőfenék­nek (1. és 2. ábra) az a rendeltetése, hogy 115 a feliette lóvíö (7) szálilítóhengert a szántó­földön előforduló kövektől és más effélék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom