122736. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 122736. SZÁM. VJI/d. (VIJ/.j.) OSZTÁLY. — P. 0307, ALAPSZÁM. Braun-féle cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi június hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 17-ike. Ismeretes Braun-féle csövekkel kapcsolatban vékony vezeLőrétegnek az üvegfelületre való felvitele, mielőtt a iiuoreszceiiciamasszál a falazatra felviiinék. Ezzel 5 azt célozzák, hogy elveressék azokat a villamos töltésieket, amelyek a katódsugaraknak az ernyőre való felcsapodása folytán létesülnének és hogy az ernyőnek bizonyos potenciált adjanak. Ezt a réteget oly vé-10 konyra készítik, amint ex a szükséges vezetőképességre való tekintettel megengedhető, hogy a fémréteg' a kisugárzott fényből lehetőleg keveset nyeljen el. A szokásos rétegvastagságnál a fényveszteség a 15 10o/o-ot nem haladja meg. A találmány olyan Braun-féle cső, amelynél a fluoreszcenciaernyő felületének falazata és a fluoreszcenciamassza közötti vezetőréleg a szokásosnál nagyobb vastag-20 ságú. Az ilyen cső az aránylag nagy (kb. 50°/o-os) fényveszteség miatt látszólag kevésbbé használható. Kitűnt azonban, hogy az említett hátránnyal fontos 'előny áll szemben, ha az .a fal, amelyen á vezelő-25 réteg elhelyezkedik, szalmáit. Ez az előny abban van, hogy az ernyő a kívülről reája eső fényt erősen elnyeli. Ezzel lehetővé válik, hogy elégséges kontrasztokat kapjunk akkor is,- ha a bemutatóterem uiincs 30 egészen elsötétítve. A fényképek fekete vagy barna alapon jelentkeznek és a láthatóságot nem túlságosan világos megvilágítás hátrányosan nem befolyásolja. Az eddig alkalmazott, szétszórtan visszaverő er-35 nyőknél a kép kontrasztokban való gazdagságát már az alkonyodásnak megfelelő fény is jelentékenyen csökkenti, mert az ernyői ál'tal visszavert fény a világos és sötét részletek közötti különbségeket csökkenti. 40 Az említett elnyeletés elérésére szükséges rétegvastagságnál, amint ezt már említettük, már számolunk azzal, hogy a fényveszteség nagyobb, mint vékonyabb fényretegű ernyő esetében. Meglepően ki- 45 tűnt azonban, hogy kedvező rétegvastagságnál az ernyőre eső fény jóval nagyobb mértékben gyengül, mint a fémrétegen keresztül átlépő fluoreszcenciafény. Az üvegfal homályosítása megakadá- 50 lyozza fémtükör létesülését. Homályosítás nélkül a fémréteg ugyanazon vastagságánál a fémcsapadék a faliat tükrözi és a kívülről reá eső fényt szabályosan visszaveri, úgy hogy ez a fény a kép észlelését 55 zavarja, A fémréteg nagyobb vastagsága ekkor, ami a képfelületet illeti, csakis hátrányokkal jár. Ismeretes, hogy a fluoreszceneiaernyő falfelületének szatinálásával a fluoreszcen- 60 ciamassza jobb tapadását lehet elérni. A vezetőréteggel kapcsolatban az ernyő sötét kinézésén kívül még további előny is adódik. Az ismert fluoreszcenciaernyők esetében tabibé-kevésbbé erős fényudvarhatás 65 mutatkozik, azaz. egy képvonal szélessége nem felel meg a katódsugárnyaláb szélességének, hanem visszaverődési jelenségek a vonalakat szélesbítik. Ennek kapcsán a vonalak éles határolásai is elmo- 70 sódnak. E fényudvar hatása következtében a kép élessége csökken és a kép kontrasztokban szegényedik. A tallálniány szerinti cső ezt a hatást ugyan nem szünteti