122736. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső
l.22i:Ui. meg teljesen, azonban azt eredményezi, hogy a képvonal mindkét oldalán az üvegvastagságtól függő távolságban két szétszórt mellékvonal létesül. E vonalak oh' 5 gyenge intenzllásúak, hogy zavart alig kelthetnek. Maga a képvonal -nem széleshedik és határolásai élesek maradnak. A világítóernyő vezető alátétjeként célszerűen olyan fémeket alkalmazunk, ame-10 lyeknél agglomerálódás nem mutatkozik. Ezzel kapcsolatban nehezein olvadó férnek jönnek tekintetbe, mint a wolfram vagy molibdén, A találmány szeriinti célra alkalmasabbak a periódusos rendszer nyol-15 cadik csoportjának nemes féméi, az úgynevezett platjnafémek. Az e fémekből való rétegek tartósabbak, mert nem oxidálódnak és az üvegfallal az optikai kontaktust jobban fenntartják. 20 Különös előnnyel alkalmazható a rhodium. Más fémek, mint pl. a platina, a fluoreszcenciáin assza felviteléhez használ t bizonyos kötőszerekkel szemben olyan érzékenységet mulatnak, amely e fémeket, 25 ha ezeket a bizonyos kötőszerekel alkalmazzák, kevésbbé használhatókká teszi, ámbár más esetekben e fémek aíikalmázasával szemben aggályok nincsenek, így pl. szulíidcrnyőknél kötőszerül gyak-30 ran alkalmazzák foszforsav oldatát acelonual, mivel a szulfid más kötőszerek, pl. a zaponlakk magas elégési hőmérsékletét nem bírja el. Az aceton alacsony hőmérsékleten párolog el és a foszforsav a falon 85 visszamarad. Kitűnt azonban, hogy az ernyő fémes alátétje, ha az pl. platinából van, a foszforsavval való érintkezés révén a faltól kissé leválik és ez a fémréteg kedvező hatását a rá eső fény tekiii-40 telében helyileg hátrányosan befolyásolhatja. Ha fémes alátétként rhodiumot alkalmazunk, ez a. hátrányos jelenség nem mutatkozik. Ha kötőszert nem alkalmazunk, vagy pedig, ha pit cinksziilikáttal1,, mint fluoreszcenciaanyaggal kapcsolatban 45 más kötőszer 1 alkalmazunk, amilyen pl. a nitrocellulóz, más, egyébként alkalmas fémekből, mint platinából való vezetőrétegekkeJ szintéin igen. kielégítő1 eredményeket érhetünk el. 50 A fémréteg felviteléhez hasznosíthatjuk a katód porlasztás vagy a vákuumban való elpárologtatós ismert műveleteit, amivel kapcsolatban az elsősorban említett esetben a cső edényében az eniyői'eiülel kö- r>5 zelében katódaként kapcsolt olyan fémtestet helyezünk el, amely a. lecsapataaMÓ fémet honija. A vezetőréteg a csőfal további részére is kiterjedhet és itt az elektronok felfogá- 60 sát végezheti, amint az egyébként ismeretes. A vezetőréteget célszerűen árambevezetővel látjuk el. Szabadalmi hjéi>yponlok: 1. Braun-féle cső a vjlágílóernyő fluoresz- a=> ceuciamasszája és a fluoreszceuciaernyő felületének üvegfalazala közötti vezetőréteggel, azzal jellemezve, hogy a fluoreszcenciaernyő felületének üvegfalazata azon az oktatón, amelyen a,z :o említett réteg van, szaunáit és hogy a vezetőréteg oly vastagságú, hogy az ernyőre kívülről eső fény erősebbieoi nyelődik el, mint a fémrétegen keresztül átlépő fluoreszcenciafény. 7> 2. Az t. igénypont szerinti Braun-féle cső foganatos ítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fémréteg nemes fémből, kiváltképen a periódusos rendszer nyolcadik csoportjához tartozó nemes fém- 80 bőt van. 3. A 2. igénypont szerinti Braun-féle cső foganatos ítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fémréteg rhodiumból van. Felelős ki a dó: dr, i ademéri Szm ertnik István m. kir. s zah. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár 'iga-fgia •
