122671. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátócső

122071. 3 látóeső második (16) eltérítő lemezéhez vezetjük, amikor is ez az eltérítőlemez, a (32) ellenállásnál nagyobb (34) ©lvezetőellenálláson át van földelve. 5 Hasonló ellenütemű erősítős billenő elrendezés működteti az elülső (18. 19) eltérítőlemezpárt is elleniitemben. Nyomatékosan kiemeljük, hogy az önmagában ismert ellenütemű kapcsolás nélkül a l'elio adat megoldhatatlannak látszik. Az egyoldalú kapcsolásnál fellépő hibák a gyújtótávolság változása folytán: életlenség a szélen, trapézalakú képmező. Mindeme hibát mindkét eltórítőlemez ellenütemű 15 üzemével küszöböljük ki. A lemezpárcknak egymáshoz és az anódához való kölcsönös közelítését mindenesetre nem szabad a szájbőség kétszerese- és háromszorosánál túlmenően fokozni. (A szájbőségen 20 egy eltérítőlernezpár lemezeinek hátulsó, a katóda felé irányított szléleinek távolságát értjük.) A lemezek megfelelő alakúak és. egymás felé lejtenek, mert így a kitérési szög 25 előír ott nagysága mellett a mm pro Volt dimenziójú specifikus érzékenységben nyerünk valamit. Ezenkívül az ellen ütemű kapcsolás érzékenysége kétszer akkora, mint egyszerű kapcsolásé, azaz beérjük a 30 (35) anódtelepfeszültség felével is, mi éppen oly nagyvákumcsövekuél nagy jelentőségű, melyeknél a a eltéri tői emezek et lehetőleg közel kell hozni az ernyőhöz. Szükségesnek bizonyult a falfeltöltés 35 útján keletkező zavaró sugáreltolódás elhárítására a (36) ezüstözés alkalmazása, melyet földelünk, azazi a '(1.4). an ódára, illetőleg a (10) rekeszre kapcsolunk. Az mutatkozott azonban, hogy ennek az ezüs-40 tözesnek csupán a, bura egy részét kell borítani, mégpedig csupán a (14) anód ától az elülső (18, 19) lemezekig kell terjednie, melyek már benyúlnak a bura belsejébe. Epp olyan fontos, mint ez az árnyékolás, 45 a cső külső mágneses árnyékolása, is. a (37) vasíegyverzet útján. Ennek csupán jó mágneses vezető, mintegy 1 mm. vastagságú lemezből kell állnia, melynek azonban gyűrűszerűén zártnak kell lennie 50 (hegesztve vagy húzva) és melynek csupán az izzókatódától az anódáig kell terjednie. E fegyverzetet célszerűen földeljük. Csupán e fegyverzet elrendezése után 55 működtethetjük a csövet a mágneses mezővel szemben minden helyzetben, úgy, hogy a; képközéphez külön beállflfcópoteneióméterek nem szükségesek. A mező okozta zavarokkal szembeni érzéketlenséget a (9) rekeszben elősietés- 60 sei fokozzuk, azáltal, hogy a (9) rekeszt az anód potenciáljára kapcsoljuk. Az egész cső világosságát és működését a katóda és rekesz közötti sugárvezetés határozzál meg döntően. Itt kell, hogy 65 sikerüljön lehetőleg valamennyi elektront elsősorban a szűk nyíláson átvezetni, másodsorban olyan szűk sugárkúpban tovaröpíteni, hogy később a lencsében és a lemezben szóródások ne keletkezzenek 70 többé és valamennyi elektron az ernyőhöz érjen. Minél jobban érjük el a 'kévealakot, annál érzékenyebben téríthetünk el, mivel valamennyi apertúra kicsi lesz. Az ábrázolt egyszerű (7, 8, 10) konden- 75 zorlencse, melynek működése a (12, 13, 14) főlencsének működésével; teljesen egyezik, a leírt követelményeknek teljesen megfelelhet, azonban csupán ama feltétel mellett, hogy a katóda és rekesz közötti 80 szabad sugárhossz, azaz a (7/10) távolság legalább 10 min., vagy ennél nagyobb. Ezt a távolságot gyakorlatilag az egyszerű dioptertörvény alapján határozzuk meg, a követelt nagy kévebőség alapul- 85 vétele mellett. A. kondenzor fényvezetőse valóban olyan, hogy a legkedvezőtlenebb sugarak a katódfolt szélétől rekesz szélén át rajzolhatok. Ezeket a sugarakat azután még az „objektiven" és az eltérítőiemé- 90 zekén át kell vezetni. Ekkora (7/10) távolságnál és a hengernek az elektronoptikai okckbó] szükséges (8) toldatánál, mely a. távolság felét kb. kitölti, nyilvánvaló, hogy az elektron- 95 szívó anódmező mind. inkább gyengül, imár ezen oknál fogva is nélkülözhetetlen világos képek elérésére a (10) elektród a fentemlített erő« pozitív előfeszültsége, A (38, 39) elektródarondszer, ú. n. elek- 100 trom optikai kondenaorrendszer lehetővé teszi, hogy a sugárvezetés követelményeit kellő ainődás mezőerőiSség követelrnényeivel egyeztessük össze. A találmány e koindenzorrendszer kii- 105 lönleges kialakítása, és üzeme ós a leírt berendezést a következő szempontokból tökéletesíti: 1. A találmány szerinti elektronoptikai kondenzor rendiszer elektróda-elrendezése, 110 2. a rendszer •koncentrációs hatásának külön segédfeszültséigekkel történő beállítása, ós 3. olyan ikondenzorrendszier mechanikai előállítása szempontjából, mely tekintet- HŐ tel .a rekesz kisméretű nyílására, és a, re-