122671. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátócső

122671. készen leképezett közbenső ;Mp kicsiny­ségére különösön nagyjelentőségű. A 3. ábrán, az, (1) katóda látható, mely a, fentebb ..ismertetett korábban leírt rend -5 szerrel azonos. E hatodának (2) oxid­pontja van, mely kb. akkora, mint a köz­benső rekesz nyílása. Rendes célokra 0.5 man:, átmérőjű emissziós felület elegendő, mely 6 és ennél nagyobb niA-es áramo­ló fcat eredményezhet. Ez. oxidpontnál az alább megadott körülbelüli távolságban van a (7) vezéri őelefctróda. A eső érzé­kenységét csupán a (7) vezéri őr ács ban elrendezett (40) lyuknak az oxidfelülottől 15 mért távolságával és teljesen, függetlenül valamennyi, a csőben lévő elektródától és feszültségtől érjük el. A találmány értel­mében oly kis távolságokkal dolgozunk, melyeik mechanikai szerkezet útján biz-20 tosíthatók. A gyakorlatban még tömeg­gyártásnál is minden, további nélkül, al­kalmazhatunk 1 mim. átmérőjű (40) rács­lyukat, a katódfelület előtt V2 mm. távol­ságban. Erre a célra mindenesetre a rá-25 csőt és a katód testet egy és ugyanazon fé­mes (S) alzatra kell felszerelni, miáltal a rács és a katóda központosítását bizto­sítjuk. A vezérlői-ács a katód át külső mezők-30 kel szemben hatásosan árnyékolja. Ezért kell okvetlenül a. (7) vezérlőhenger mö­gött a (38) szívóanódát elrendezni, ha emissziót egyáltalán el kívánunk érni. Abból a célból, hogy az anódára szük-35 ségtelenül nagy feszültségeket no kelljen kapcsolni, az anódának a katódától való távolságát a megengedett határok között kicsinyre választjuk, azaz ebből követ­kezik annak a szükségessége, hogy mint-40 egy 1 mm. átmérőjű szűk! furatot és a. (7) vezórlőrácstól 1 mm távolságot alkalma­zunk. E (38) anóda előfeszültségei a ve­zérlés érzékenységére egyáltalání nincse­nek befolyással. Csupán a (7) rácsnak 45 munkapontja, helyzetét ős az (1) katódá­val szembeni el őf észültségét határozzák meg. Ezzel adva van, hogy a (38) anóda előfeszültségei) ek változtatásával a kon­denzátor bármilyen más optikai működé-50 set beszabályozzuk, anélkül, hogy emel­lett a cső karakterisztikája és a vezériő­folyamat megváltoznának. A találmány értelmében ezt a kondenzor beállításánál hasznosítjuk. A kondenzor gyújtópontozó 55 elektródája ugyanis állandó előfeszült­ségű (39) hengerből van. E henger átmé­rője 5 mm., hossza 3 mm. Ez a (39) hen­ger közvetlenül a katódával van össze­kötve. A (38) előauódának csupán feszültsó- 60 gét változtatva módunkban van a (39) kondenzor gyuijtópontozását beállítani, anélkül, hogy a (7) vezérlőrács előfe­szültségétől eltekintve, a távolibalátócső vezórlőműködésén bármit is változtatni 65 kellene. A találmány értelmében tehát a (38) előanódát külön vezetjük ki a cső­ből. A találmány értelmében ezt a (38) előanódát záróelektróda gyanánt is al­kaimazihatjuk, mivel egyes távolbalátó- 70 rendszereknél, melyek fehér impulzus je­lekkel dolgoznak, szükséges, még pozitív (7) fővezérlőráccsal szemben is sugárzá­rását létesíteni és műszakilag nagy előlijét biztosít, amikor a záróifeszültségek külön 75 rácsra 'hatásosak, mely kapcsolás techni­kailag a képáramot vezérlő ráccsal nin­csen összekötve. A leképezendő furatos tárgyrekesz a (10) lemez. Ez a rekesz, mint korábbi csöveinknél, teljes anódfe- 80 sxűltségre van kapcsolva. A (39) konden­zorhenger felső szélének távolsága a (10) rekesz és ugyanennek a szélének távol­sága a (38) előanódáig egyenlő egymással. Ilyen rendezéssel 1:1 léptékű képet lé- 85 tesíthetünk a közbenső rekeszen a kató­dáról. A (38) feszültség kellő beállításá­val e képet bő határok között szabályoz­hatjuk ós a (10) rekesz mögött kilépő elektronok divergeneiaszögét messzémé- 90 nőén befolyásolhatjuk. Különösen a ve­zérlőrácsnak maximális emisszióra való beállításával a (10) rekeszen a közbenső képet oly kis méreten tarthatjuk, hogy majdnem valamennyi elektron a rekeszen 95 átlép. Ily csövek maximális világossága tehát a fenti szerkezeténél mintegy meg­hatszorozódott. Az adott szerkezettel szemben a (10) rekesszel kapcsol atban 1 eképezőron dszer 100 következik, mely a (1.1) hengerből és a (14) csöivecskeanődából van, amikor is utóbbi a közbenső (10) rekesszel állandó összeköttetésben van. A (11) henger elő­feszültsége a folt élességét szabályozza. 105 Amint a sugárkévét hosszirányban át­metsző fluoreszkáló csíkok betolásával megállapítottuk, a sugárkéve legnagyobb szélessége a (.14) anódának 110 mm. tá­volságra levő nyílásánál csupán mint- 110 egy 3—5 mm., míg ez a kondenzor nélkül 20 mm. volna. Ennek következniónye a most már csupán axiális sugarakra, de nem szélső sugarakra igénybe vett (11—14) elektron- 115 lencsének nagyobb leképezési élessége, valamint a szóródási veszteségek ki­küszöbölése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom