122637. lajstromszámú szabadalom • Rekesz elektronoptikai fázislencséhez

^Tejrielenl lt)40. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT 4ZARADAMTI BIRflSÁG SZABADALMI LEIRAS 122637. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — JE. 5330. ALAPSZÁM. Rekesz, elektronoptikai fázislencséhez. Allgemeine Elektricitäts-Gesellseliaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi október hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 26-ika. Olyan elektroncsövek, melyeknél a töl­téshordozó (elektronok vagy ionok) villa­mos vagy mágneses váltóuiezők hatására akként mozognak, hogy a repülési idejük 5 szerepet játszik, ismeretesek. Ez, pl, abban ; az esetben áll fenn, ha a csövön át valló repülési időtartam a váltómező rezgési ide­jével összehasonlítható, vagy azzal szeimr ben nagy. 10 Az effajta u. n. «repülési idejű edények» ' közé tartoznak, pl. a szelmnderelektronki­váltással működői ingasokszorozó' az elek­tronok mennyiségének a növelésére, a több­szörös gyorsítással dolgozó készülék igen t5 gyors töltéshordozók előállítására és nagy­. frekvenciájú rezgéseik keltésére való' be­rendezések. Az utolsóelőtti csoportba tar­tozik többek között a ciklotron, az utolsó csoportba pedig a Barkhausen—Kurzí-íéile 20 rezgéskeltőík és a magnetron. - Valamennyi berendezés azt a jelenséget hasznosítja, hogy az elektronok nagyfrek­venciájú váltómeziöibein részben gyorsulnak, részben lassulnak és a mozgási energiájuk 25 a kapcsolt rezgőikor energiájával kölcsön­hatásban áll. Kitűnt, hqgy nagyfrekvenciájú mezőiket az azokon átfutó elektronokkal hasonló­képen foghatjuk fel, mint sugárnyalábbal SO átvilágított lencsét és így a feladatok vizs­gálata egyszerű szempontokból történhet. Éppen úgy. amint a lencse a sugárnyalábot gyűjti vagy szórja, éppen úgy a váltómezői is. gyűjti vagy szórja az elektronokat. A 85 gyűjtés, illetve szórás1 egyelőre nem az ;i irányokra, hanem az elektronok időbeli elrendezésére, melyeket ilyen «fázislencsei» az időben egy pontban össze tűd gyűjteni, vonatkozik. A «repülési idejű edényeikben» használatos váltómezői az elmélet szerint $Q váltakozó gyújtótávolságú effajta fázis­lencsét alkot, mely gyűjtőlencséből ki­indulva, planparalllel lemezen át szórólen­csévé és megint megfordítva ingadozik. A fázislencse gyújtótávolsága a mezőerősség í5 váltkozási sebességétől függ. A találmány fázisrekeszként jelölhető be­rendezésére vonatkozik, a fázislencsébe lépő elektronáram szakaszos megszakítá­sára. 50 A találmány értelmében fázisrekeszként olyan vezérlőberendezést alkalmazunk, mely az elektronáram megszakításai a fá­zislencse váltófeszültségével szinkron foga­natosíthatja. 55 Effajta fázisrekesszel pl. elérhetjük hogy a fázislencse hatását csak meghatározott gyújtótávolság mellett fejti ki. Az elektron­sugár ekkor u. i., mint az az, optikában az «apertúra rekesznél» történik, időleges go megszakításokkal akként «rekeszeladik» ki, hogy a sugár csak ilyen időközökön belül esik a lenesére, melyben a gyújtótá­volság előre meghatározott érték körül lé­nyegtelenül ingadozik. A fázisrekesz a re- 65 pulcsi idejű edényeknél általában lehetőivé teszi, hogy az elektronsugár a mezőit ger­jesztői váltófeszültség frekvenciájával szin­kron szakad meg és így a váltófeszültséghez megfejelő fázisba kerül, úgyhogy a «repü- 70 lési jdejű edény» hatásfoka növekedik, A találmányt közelebbről a mellékelt rajzon feltüntetett néhány ki vi lel kapcsán magyarázzuk el. Az 1. ábrán (1) jelöli az e^klronokat 75 kibocsájtó katódát. (2) az anórtál. '3) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom