122637. lajstromszámú szabadalom • Rekesz elektronoptikai fázislencséhez

2 122637. (4) a tulajdonképemi rekeszt alkotó hálóelektródákat. A (2) és (3) elektródáknak az (1) katódával szemben azonos, pl. 500 volt, a feszültségük. A (4) háló a (3) hálóval 5 szemben, pl. 1000 Volt negatív feszültségre van kapcsollva és azonkívül a, (3) ós (4) hálókraj pl. 550 Volt amplitúdójú váltófeszültség van kapcsolva. A 2. ábra a rekesz működését számiéi téti. 10 A 2. ábrában valamennyi elektróda potenciálját a katódával szemben az idö függvényében tüntettük fel. Az elektronsugár a (4) hálón csak akkor tud áthaladni, ha annak az (1) katódával szemben pozitív 15 a feszültsége. Ez a váltófeszültség az egésiz periódusa folyamán csupán a kis (tl)-tőll (t2)-ig terjedő'időközben, amikoris ia váltófeszültség a felső csúcsértéket éri el, történik. Más szavakkal az elektronsugár meg-S0 szakítása a váitófeszülitséggel szinkron megy végbe. Emellett célszerű, ha a váltófeszültség amplitúdóját, állandó értéken tartjuk. Az 1. ábra olyan lázisrekeszt tüntet fel, 25 melynél az elektronok általában a váltófeszültség amplitúdójával, szemben a (4) hálóból kis volt-energiával lépnek ki. A 3. ábra ezzel szemben olyan kivitelt mutat, melynél az elektronok kilépési sebességié 30 tetszőleges nagy lehet. Ennél az elrendezésnél egymás mögött (3, 4, 5) hálóelektróda van, melyek közül a (3) és (5) elektróda vezetőileg; van összekötve. Az elektródák feszültségei úgy váltakoznak, amint 35 azt a 2. ábrán feltüntettük. A megvakított elektronsugár energiája ebben az esetben mindig 500 volt. A 4. ábra mutatja, hogy az elektronáramot nemcsak fázisrefcesszel, halnám irány-40 változással is megszakíthatjuk. Az ábrán (6)4al jelöltük a tereliőuiemezpárt, (7)-tel a rekeszt és (8)-cal a mögötte clirendezett lemezpárt. A (6) lemezpárra kapcsolt váltófeszültség a (7) rekesz előtt az elektrom-45 sugár osziciliálását eredményezi. A sugár csak akkor juthat a rekeszen át, ha a váltófeszültség abszolút értéke meghatározott határ alatt fekszik, A megszakítás frekvenciája tehát kétszer akkora, mint a válitó-50 feszültség frekvenciája. Mivel az átbocsájtott sugár általában megváltoztatja az irányát, alkalmaztuk a (8) terelőlemezpárL. (mely e sugarat megint a régi irányba vezeti vissza. Az 5. ábra olyan fázisrekeszt mu-55 tat, melynek működési módja, a 4. ábrában feltüntetett fázisrekesszel egyezik. Az ottan alkalmazott (6) tereliőlieimezpár helyeit (9) tereliőcséviepárt alkalmiaztuk, mely aiz elektronsugár irányát és ezzel a szakaszos megszakítását végzi. 60 A teraJSalemiet és a nyílással ellátott rekeszt egymáshoizképest akként rendezhetjük el, hogy elektronáram csak akkor juthat a rekesznyílálsoin át. ha a fázisrekesz váltófeszültsége a csúcsértékeinek egyikén i>5 halad át. Ebben az esetben az irányváltozással való megszakítás ai fázisrekesz váltófeszültségével szinkron történik. A 6. ábra azt az esetet tünteti lel, hogy a fázisrekeszit hogyan alkalmazhatjuk inga- 70 sokszorozóval kapcsolatban. A sokszorozóban isimert módon (11) és (12) katóda henger alakú (13) amoda és (14) cséve van. A (11) és (12) katódákra váltófeszültségeit kapcsolunk, mely idő függvényéhen válita- 75 kozó gyújtótávolságú fázislencse kialakulását eredményezi. A (11) katódán nyílás van, melyen át a (10) rekesszel megszakított elektronáram a sokszorozóha juthat. A sokszorozó működésmódja ismeretesen 80 azon alapszik, hogy a primérelektronok a váltófeszültség megfelelő fázisában a (12) katódára jutnak, ottan szekunder-elektronokat váltanak ki, amelyeket megint kényszerűen, megint megfelelő fázisban, a ma- 85 sik katódára ütköznek, ottan szekunderelektronokat váltanak ki és így tovább, így az elektronok sokszorozása következik he és az elektronáramot az alnódáról vételezhetjük. 90 Ismeretes, hogy a (12) katódára jutó elektronoknak csak tört része ütközik a váltófeszültség olyan fázisában, hogy az a sokszorozásban hatékonyan, részt vesz. A többi elektron hiába kerül a sokszorozóha- 95 azok feleslegesek és a váltőmezőbőil energiát vonnak el, mely nem hasznosul. A fázisirekesiszel ezzel szemben elérhetjük, hogy az elektronok csupán a váltófeszültség megfelelő fázisában ütköznek a 100 (123 katódára, úgyhogy csak olyan elektronok fordulnak elő, melyek a sokszorozás^ ban hatékonyan részt vesznek. A fázisrekesszel ellátott ingasokszorozó üzeménél nemcsak a sokszorozó üzemi 105 adatai irányadók, hanem a fázisrekesz adatai és a fázislencse ós sokszorozó mértani elrendezése is. Ennélfogva a fázisrekesz villamos hozzávezetéiseit célszerűén fázistolóberendezéssel láthatjuk el, mely 110 lehetővé teszi, hogy a sokszorozó üzemi adatainak, úgymint a rekesznek — a sokszor ozótól való távolságának, a rekesz és a sokszorozó közötti térben az elektronsébesiségnek e változásánál a íázisrekeszít 115 megint a megfelelő fázisra állíthassuk be. Ügy, mint a megadott példánál az inga-