122597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formatestek sajtolására

122597. dezés gyorsabb vagy iassúb járatásával is változtatható, így pl. növelhet» a sajtolok akár 30"/o-ig való lassúbb járásánál, vagy csökkenthető akár azoknak 200»/o-ig 5 való gyorsabb járatásával is. Ez természetesen csak az esetbein lehetséges, ha a formatestek sajtójának és egyéb tartozékainak mechanikai kialakítására erre alkalmas és pl. gyorsabb járat esetén az össz-10 anyagnak csökkentett keverési ideje, a keverő elégtelen nagysága miatt, ennek határt nem szab. A találmány szerinti form atests aj tolásnak egy változata az, midőn növényi kötő-15 anyagul a keményítőgyártásnál felhasználandó nyersanyagok közül a burgonyából, vagy búzából, avagy kukoricából nyert oly közbülső — vagy mellék — avagy végtermékét használjuk fel, melyet akkor lta-2C punk, ha e nyersanyagok valamelyikét a keményítőgyártásban alkalmazott egy vagy több részJetmüveletnek vetjük alá. Ily anyagot, illetve kevert anyagot nyerünk, ha a burgonyáit mosva vagy mosatlahul a fü-25 részlapokkal fedett forgó dobhal való reszelésszerű aprításnak vetjük alá, avagy ha annak durvább anyagát még tovább finomabb részekre osztva a már előbb ttiyert finomabb részeivel keverjük. Egyik további 30 eljárásnál csak a szitákon át kimosott finomabb anyagot, másiknál a szitákon maradt durva, úgynevezett «tülpe» mellékterméket használjuk fel. Ép így a rendes feldolgozásnál zöldkeméinyílőt, vagy a szo-35 kásos eljárással nyert tertia keményítőt és a burgonyakeményítő't is felhasználhatjuk. Búzából azaz anyag szolgál növényi kötőanyagul, mely a gyártás folyamán kapott úgynevezett nyerskeményítőtej bői, mint 40 nem oldott anyag könnyen leválasztható. Felhasználhatjuk azonban a rendes gyártási eljárással előállított végiterméket, az úgynevezett levakart keményítőt, vagy a búzakeményítőt is. Kukoricából készült ily 45 növényi kötőanyagot úgy kapjuk, hogy a kukoricát savas vagy alkalikus eljárás szerint beáztatjuk és az ily anyagot finomra őröljük, avagy pedig a kukoricát a keményítőgyártásban szokásos összes műveleteik-50 nek vetjük alá, midőn is a keményítőit nyerjük. A találmány szeriinti eddig jelzett összes forma'.estsajtolási eljárásoknál a sajtolandó összkeverék keverési anyagainaik aránya 55 súlyszázalékokban a követkéz» határok köpött van: 60—99 súlyszázalékig főanyag, 0>9—30 súlyszázalékig növényi kötőanyag és 0.1—10 súlyszázalékig szóda. A sajtolandó keverékanyagok súlyszázailékmcgosz,lásának határai a leírás további résziéiben 60 egyszerűsítés céljából csak a százalékok fenti sorrendben való felsorolásában adjuk meg, pl. legutóbbi esetre a keverési arány 60—99:0.9—30:0.1—10. Az esetben, ha a sajtolandó összkeverék 65 nedvessége a kellő kötés céljára nem elég nagy, úgy egy vagy több alkotóanyaghoz, vágy az összkeverékhez vizet adunk, víz vagy gőiz, vagy mindkét alakban. Az egyes anyagok minősége, szemnagysága ós egyéb 70 körülmények szeriint a legmegfelelőbb nedvesség 2 és 20 súlyszázalék között változik. Nedvesség—súlyszázalékon pedig azt a vízveszteséget értjük súlyszázalékban, melyet a nedves anyag víztartalmában szén- 75 ved légszáraz állapotra való szárítása folyamán., viszonyítva a nedves anyag Súlyához. Egyes növényi anyagokból való kőtőaiiyajgképziadés céljából, pl. a különböző 80 keményítőtartalmuknál az esetleg még fennálló növényi sejtfalak gyors megbontására és különösen a keményítőnek az ipari gyártást kielégítő' mérvű ós gyors elcsiirizesítésére hőre van szükség, miért is 85 egyes formatestek, különösen brikettek sajtolásánái a sajtolandó összkeverék hőfokát 40 és 99 C fok közöttire bell emelni. A burgonya-keményítő legtökéletesebb és leggyorsabb kötőanyagképződése, azaz elcsiri- 90 zesedéise 60—65 C foknál, gabonaféléknél pedig 65—85 foknál megy végbe. Mivel a túl alacsony és. a jóval magasabb hőfoknál a .kötőanyagjképződés; túl lassan megy végbe, sőt ennél még a kötő- 95 anyag káros elváltozást is szenved, a jelzett hőmérsékletkor zel felel meg gyakorlatilag a legjobban. A hőfok emelése céljából a sajtolandó összkeverék egy vagy több alkotóanyiagát, avagy az egész sajtó- 100 landó keveréket gőzzel vagy füstgázzal., avagy mindkettőivel közvetlenül viagy mindkélt módon felhevítjük. Az eljárások egyik módozata szerint a főanyag egész mennyisége, vagy mennyisé- 105 gének 300

/o-hál nagyobb része oly növényi anyagból áll, mely növényi főanyag egész mennyiségét, vagy egy részét, mint növényi kötőanyagot használjuk fel a formatestek sajtolásánál, így pl. pelyvasajtolásnál. A llö sajtolási műveletnél akkor szükséges szóda O.i és 10 súlyszázalék között van. Egy további módozata az eljárásnak, midőn főanyagként tüzelőanyagot pl. fűrészport, apróra osztott nád;

szalma és kóró- 115 hulladékot sajtolunk formatestekké, különösen brikettekké. A keverési arány akkor