122597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formatestek sajtolására

122597. 3 80—99 főanyag: 0.9—16 növényi kötő­anyag: 0.1—4 szóda. Az esetben, ha a tüzelőanyagoknak for­,matestekké való sajtolásaíkor kötőanyag-5 ként gaboinanemű vagy kapás, vagy hü­velyes növények szemes termékeiből ké­szült lisztet használunk, úgy a keverési arány 88—99 főanyag: 0.9—9 növényi kötő-10 anyag: 0.1—3 szódia. Ennek egyik változata, ha lisztauyagként kukoricalisztet hasizmálunk; a keverési arány akkor 92—99 főanyag: 0.9—5.5 növényi koto­is anyag: 0.1—2.5 szóda. Az eljárás egy változata, midőn ásványi -tüzelőanyagot, mint tőzeget, barnaszenet, kőszenet vagy antracitot, avagy ezeknek keverékét pl. barna- és kőiszétíkeveróket 20 sajtolunk mint főianyagot kukoricaliszttel, mint növényi kötőanyaggal foírmaíestekké, illetve brikettekké. A keverési arány ekkor 94—99 főanyag: 0.9—4 növényi kötő­anyag: 0.1—2 szóda. 25 Ennek egyik változata, ha a főanyag kőszén; a keverési arálny ekkor 95—98.7 főanyag: 1.2—3.5 növényi kötőanyag: 0.1— 1,5 szóda. Szabadalmi igénypontok: 30 1. Eljárás íormateistek saj tolására, azzal jellemezve, hogy oly kötőanyaggal ke­verve sajtoljuk a sajtolandó anyagot, mely egyrészről növényi kötőanyagbóil mint gabolnaneműek, hüvelyesek vagy 35 kapásnövények szemes termékeiből, füvek, cserjék vagy fák rostjaiból és las részeiből, vagy gyümölcseiből, nö­vények guanóiból, gyökereiből, vagy nedvéből éspedig ezek egyikéből vagy 40 többféléiből mechanikai művelettel, vagy áztatás, lugozás. vagy oldás által kapott lisztből, pépből vagy oldatból áll, másrészről szódából áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga-45 iiatoisítási módja, azzal jellemezve,, hogy növényi kötőanyagként a keményítő­gyártás közbülső — vagy végterméke, avagy mellékterméke bármelyikét hasz­náljuk feil éspedig burgonyából annak .0 reszeléssel nyert anyagát, vagy ennek finomabbszemű részét keverve a dur­vább résznek utólagos további fino­mabbra való aprítási művelettel nyert anyagával, vagy a rendes feldolgozás-55 sal kapott úgj'neveizett zöldkeniényítő­jét, vagy a tülpe nevű .melléktermé­nyét, avagy a szokásos eljárással (nyert keményítőjét, továbbá búzából annak a keményítőgyártás folyamán nyert ke­ményítőjének, nem oldott anyagát, vagy 60 a végtermékként kapott keményítőjét és végre kukoricából annak savas vagy alkalikus eljárás szerint beáztatott és azután finomra őrölt anyagát, vagy a rendes gyártási eljárással nyert ke- 65 ményílőjét. 3. Az 1. vagy 2. igénypoint szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jelle­mezve, hogy oly keveréket sajtolunk formatestekké, melynek keverési ará- 70 nya siűlyszáizalékoiiban 60-tól 99-ig fő­anyag, 0.9-tlől 30-Ig növényi kötőanyag és 0.1 -tő! 10-ig szóda. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, az- 75 zal jellemezve, hogy a sajtolandó keve­rék nedvességót az egyik vagy több alkotóanyagához, vagy azok keveréké­hez adott vízzel, vízgőzzel, 2 és 20 súlyszázalék között tartjuk. 80 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, az­zal jellemezve, hogy a sajtolandó kéve rék hőfokát egy vagy több alkotáanya­gának, vagy akár az egész sajtolandó 85 keveréknek gőzzel vagy füstgázzal, avagy mindkettővel közvetve vagy köz­vetlenül avagy mindkét módon való hevítésével 4.0 és 99 C fok között tart­juk. 90 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, az­zal jellemezve, hogy a főanyag egész .mennyisége, vagy mennyiségének 30 0/o-nál nagyobb része oly növényi 95 anyagból áll, mely növényi főanyag egész mennyiségét vagy egy részét mint növényi kötőanyagot használjuk fel a form átestek sajtolásánál és mely saj­tolási műveletnél, a szóda a Bajtolandó 100 összkeverék 0.1—10 súlyszázalékát te­szi ki. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, az­zal jellemezve, hogy a tüzelőanyagot 105 formatesfekké, brikettekké sajtoló mű­veletnél a keverék keverési .aránya súlyszázalékokban 80-tóll 99-ig tüzelő­anyag, 0.94(ől 16-ig növényi kötőanyag és 0.1-től 4-ig szóda. 110 8. A 7. igénypoint szerinti eljárás válto­zata, melyet az jellemez, hogy a tüzelő­anyagnak foTmatestekké való sajtolá­sánál növényi kötőanyag gyanánt ga>-

Next

/
Oldalképek
Tartalom