122597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formatestek sajtolására

Megjelent 11KÍ9. évi december bő 15-én. MAGYAR KIRÁLY! S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122591. SZÁM. Il/a. (Xll/b.) OSZTÁLY. — A. 4148. ALAPSZÁM. Eljái'ás formatestek saj tolására. Aszmaiin Géza laboratóriumi alkalmazott, Pécs. A bejelentés napja 1937. évi május hó 15-ike. Ismeretes, hogy formalestek és különösen brikettek sajitolásánál az esetben, ha az kötőanyaggal történik, kötőanyag gyanánt vagy szurkot, vagy növényi alkatré-5 széket használunk. A szurokkal gyártott, íprinaíestek azonban nem használhatók fél közvetlenül kohászati célokra és mint brikettek erősen füstölnek, illetve kormoznak, ami pedig házi tüzelésnél igen hátráló nyos. A tisztán növényi kötőanyagakkal készült íoirmalestek pedig, ha utókeze!esnek pl. pörkölésnek nem vetjük alá, nyirkos, dohos, helyen miegpesné&zeisednek, időviszontagságnak kitéve és nedves ho!yen 15 könnyen megpuhulnak, szétáznak, A találmány szeriinti leljárás. célja e hátrányok kiküszöbölése, továbbá, hogy a formatesteik hamutartalmának gyakorlati növelése nélkül legalább ugyanolyan szilárdság (tapa-20 dóképesség, azaz lemorzsolódás elleni ellenállás) mellett olcsóbb legyen a termék. Alkalmazásit nyer a találmány szerinti eljárás a kohászatban, mint a Koksz- és fasizénmo-rzsalcknak, valamint poros apró-25 szemű érceknek formatesteajtólásákor, de különösen a sajtolt tüzelőanyagok gyártásában.. A találmány eljárás, melyben a formatestek gyártására szolgáló anyagot, melyet 30 a továbbiakban főiainyagnak nevezünk, olyan, új kötőanyaggal keverve hozzuk a sajtoló formákba, mely növényi anyagból és szódábói áll és azután végezzük cl a sajtolási 35 "A kötőanyag növényi anyaga készülhet "' kapásnövények, gabonaneműek és hüvelyesek szemes termékeiből], mint pl. kukorica, búza,, a füvek, cserjék vagy fák rostj-a-iból és más fás részeibőt vagy gyümölcseibőil pl. vadgesztenyéből, növényiek gu- 40 mólból pl. burgonyából, gyökereiből pl,. répából, vagy nedvéből!, pl. mézgából avagy ezek keverékéből! éspedig egy vagy több fajiba növényeiből: is. E növényi anyag akár aprítás, őrlés, törés,, koptatás, csiszolás, saj- 45 tolás által mechanikai művelettel pl. liszt vagy pép formában, avagy szárítva, vagy oldat alakjában állítható ellő, vagy ezeknek keverékeként és így adagolható külön Julian iS', vagy összekeverve akár mechanikai 50 pneumatikus-, akár hidraulikus módon vagy ezek kombinációjával a főanyaghoz, — A szódát pedig ömlesztve, pép vagy áldat vagy ezek kombinációjában használjuk fel e célra. Szóda alatt itt, valamint a további- 55 akban úgy a Leblainc eljárás szerint készült szódát, mint az: ammóniakszódát is értjük. Súlyszázalék aránya pedig a száraz kaiéinál! szódára vonatkoztatott súlyszázalék. 60 Jóminőscgű, azaz szilárd formatesteket már akkor kapunk, ha e sajtoló eljárásban az eddig gyakorlatban szokásos négyzet-centiméterre esői sajtolási nyomások és a szokásos sajtolási, illetve nyomási időítar- 65 tamok mellett történik a sajtolás. Az optimum az összes körülmények tekintetbevétele mellett természetesen esetről-esetre csak kísérletezéssel állapítható meg. Az új kötőanyag használata esetén, a nyomás 70 négyzetcentiméterenként 15 kg — 5000 kg-ig is terjedhet. A nyomási időtartam, akár szakaszos mint pl. a sajtolóköMökbei, sajtolóiriuddal működőnél, akár folytonos, mint" pl, két henger közt sajtolt úgyne- 75 vezeti tojásbrikettgyártásná!, a gépi be'rein-