122574. lajstromszámú szabadalom • Braun-csöves berendezés, különösen távolbalátási célokra

Megjelent 1939. évi december hó 15-ón. MÁGYAE KIRÁLYI »03» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122574. SZÁM. VH/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — L. 6702. ALAPSZÁM. Braun-csöves berendezés különösen távolbalátási célokra. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég1

, Berlin-Steglitz. Pótszabadalom a 116650. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi július hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi július hó 8-ika. A 116650 lajstromszámú szabadalommal nagyfokú vákuum alatt működtetett, távolbalátási célokra való Braun-csöves berendezés vau oltalom alá helyezve, aimaly-5 nél az elektronsugár intenzitásának tértöltésvezérlésie van és a sugár egy rekeszre vetíthetik, melynek nyílását a Braun-féle cső világítóernyőjén valamely állandó gyújtótávolságú, zárt elektronoptikai rend-10 szer képezi le. «Zárt elektronoptikai rendszer »-en oly rendszert értünk, amelynél a törősíkok lényegileg a rendszer lemezalakú zárcelektródjai által határolt téren belül vannak 15 és abból ki nem lépnek. Mivel a rekesznyílás állandó alakú és nagyságú, de változó világosságú felületként hat, ezen rekesznyílás leképezése által sikerült oly képpontokat előállítani, 20 amelyeknek alakja és nagysága világosságuktól független, ennélfogva a legnagyobb fokú világosságtól a legmélyebb feketéig való átmenetnél is változatlan marad. Ezzel a fény vezérlési hibákat, gázkoncentrá-25 ció alkalmazása nélkül, csupán lencsékként ható elektrosztatikai készülékeik alkalmazásával kiküszöböljük. Kitűnt már most, hogy ily csöveknél nagy nehézséget okoz oly nagyintenzitású 30 és kisfelületű képpont előállítása, mint amilyen soksorú fényerős távolbalátási képek előállításaihoz szükséges. E nehézség oka a következőkben rejlik: A rekesznyílást a képernyőn leképező 35 elektronoptikai rendszer ugyanúgy működik, mint valamely optikai lencse. A képernyőin előállított rekesznyíláskép nagysága arányos a fluoreseenciaernyő és a lencse közötti távolságnak és a lencse (vagyis az elektronoptikai rendszer) és a 40 leképezendő rekesznyílás közötti távolságnak viszonyával. •Lehetőleg kicsiny képpontok előállítására tehát szükséges, hogy az elektronoptikai rendszer lehetőleg távol legyen a 45. leképezendő rekesztől. A távolsági méretek megválasztásának a szerkezeti szempontok gyakorlatilag bizonyos határokat szabnak. Az elektronoptikai rendszert azonban gyakorlatilag min- 50 denkor mintegy 150 mm nagyságrendű távolságban fogjuk a leképezendő rekesztől elhelyezni. Ha már most a íeképezendiői rekesz megvilágításához oly elektronsugarakat fcasz- 55 nálunk, amelyek a szokásos eljárás szerint erősen előkoncentráltak, úgy a rekeszből kilépő sugárnyalábnak akkora divergenciaszöge van, hogy az elektronok legnagyobb részét a megadott aránylag nagy távol- 6() ságban elrendezett elektronoptikai rendszer egyáltalán fel nem fogja, illetve, minthogy a rendszernek aránylag kicsiny apertúrája van, a kifogástalan leképezéshez szükséges mértékben meg nam törheti. 65 Tehát nem nagyon fényerős képpont keletkezik, amely a kívánt éles körvonalakat sem mutatja. Ha másrészt a rekesz megvilágításához kirekesztés útján párhuzamosított elektro- 70 nöksá használunk, kapunk ugyan megfelelően éles körvonalú képpontot, az elektronok nagy része azonban a kirekesztés foly-