122574. lajstromszámú szabadalom • Braun-csöves berendezés, különösen távolbalátási célokra
-.2 122074. tán veszendőibe megy, ami a fényerősséget nagy mértékben lecsökkenti, A találmány a törzsszabadalomban ismertetett elrendezésinek további kiképzése, 5 amely lehetíővé teszi az ismertetett hátrányok kiküszöbölését és oly képpontok élőh állítását, amelyek éles körvonalúak és egygen igen nagy intenzitásúak. A találmány szerint ezt a célt két el-íO rendezés alkalmazásával érjük el, amelyek az alantiákban kombinációjukban vannak isimertetve; azonban mindegyikük különkülön is alkalmazható a törzssziabadaloni szerinti csőibein és bizonyos körülmények 15 között elegendő ahhoz, hogy a kívánt képpontmimiőséget létrehozzuk. A találmány szerint 1. a világítóernyan leképezendő rekesz megvilágításához akként előikomoentrált elek-20 tronnyalábot használunk, hogy az a rekeszen való átlépésekor ccsak igen csekély divergenciaszöget mutasson. Ezt a katóda és a leképezendő rekesiz közt elhelyezett kondenzorrendszer alkal-25 mázasával érhetjük cl. Ily rendszer két hengerbőll és rekesznyílásokkal ellátott két lemezelektródából állhat, amikor is az egyik henger önmagában ismert módon körülr veszi a katódát, az egyik íeme,ze; lektródia 30 pedig azonos lehet a világítóernyőin leképezendő említett rekesszel. Ha azonban a katódának a Wehnellhengerben való besüllyesztése mélységét. az utána következő nyílásos lemezetek-85 trúdának e hengertői! való távolságát és feszültségét helyesen választjuk még, akkor már magával e két elem (Wehnelt-hetnger és nyílásos lemez) alkalmazásával is sikerül a sugárnak oly nyalábbaszedését el-40 érni, hogy a rekesznyílásból kilépő elektironsugánnyalábnak már csak igen csekély (pl. 7 foknál kisebb) diviergemeiaszögevan, úgyhogy a sugárkirekeszlés, tehát energiaveszteség nélkül is majdnem teljesein, pár-45 huzamosítva van. 2. A leképezendő! rekesz és a leképező elektronoptikai rendszer közt és pedig pl. mintegy a kettő között középen egy második elektronoptikai rendszert rendezünk el, 50 amely oly beállítású, hogy a világítóernyőln a leképezendő rekesz virtuális képét állítja eliőí. Az 1. ábra a találmány szerinti csőinek egy példaképem kiviteli alakját mutatja. 155 Amint a 2. ábrából látható; a tatálmáuy szerinti csőinél a kettős elektrosztatikai Sugárelterelés helyett vegyes sztatikái-mágneses elterelés alkalmazható. Am 1. ábra szerint a (2) lemezben levő (1) rekesznyílást használjuk leképezendő 80 tárgyként. Vizsgáljuk meg, milyen viszonyokat kapunk, ha ezt a rekeszt csupán a (4) gyüjtiőijencsiével képezzük le az (5) ernyőm. Az (1) rekesznyílás képe, ugyanúgy, mint az optikában, egyrészt a (4) 65 lencse tönősíkja és az (5) ernyő, másrészt e törősík és az (1) rekesz távolságai viszonyszámának mértékében nagyítva és fordított állásban jelenik meg az ernyőm. A rekesz alakjának megfelelő választása- 70 val a képpontlnak, minden további nélkül, tetszőleges mértani alakot adhatunk. A méreteket célszerűen úgy választjuk, hogy a leképezés lehetőleg csak csekély nagyítással menjen végbe. Az (1) rekesz és a (4) 75 lencse távolságának (a tubushossznak) tehát lehetőleg nagyinak kell lenni a (4) és (5) közötti távolsághoz képest. Az előbbi távolság egy gyakorlati kivitelnél pl. 140 mm, utóbbi 250 mm, úgyhogy a na- 80 gyítás mintegy csak kétszeres. A rekesznyílás képének továbhmemí kisebbítése pl. a (4) és (5) e'eraek közli távolság megrövidítésével volna elérhető. Az ernyőtávolságnak még nagyobb mértékű kjseb- 85 bitese ugyan lehetséges, azonban a kilengési érzékenységet csökkenti, úgyhogy egyező elterelési feszültségek mellett a . formátum kisebbre adódik. Kitűnt, hogy nehézséget okoz, ily nagy» 90 140 mm-es (1, 4) tubushossznál nagy sűrűségű elektronsugarat oly csekély divergenciaszöggel előállítani, hogy a sugár a (4) hátsóuencse nyílásán még áthaladjon. Másrészt azonban nem okoz nehézséget az ys (1) rekesz helyén jgetn nagy áramsűrűséget beállítani, ha a kimenő nyaláb szélső sugarai nagyobb divergenciájúaik lehetnek, Azonban kitűnt, hogy 1 inA/mm2 áramsűrűség mellett, ha az (1) rekesznyílás too 0.5 mm átmérőjű, az alanüakban közelebbről ismertetett találmány szerinti kondenzoreílrendezésekkel és katódákkal a hátsó lettese helyén mintegy 10 mm2 nyalábkeresztmetszet alá menni csak nehezen tehet, tos A találmány szerint tehát járulékosan egy második gyüjtőilenesét, a (3) mellső lencsét is alkalmazzuk. Ezt a (3) lencsét az (1) rekeszhez csekély távolságra, pl. fél tubushosszra helyezzük el, A (3) len- H0 csét úgy állítjuk he, hogy az ernyőn egymagában csak virtuális képet állítson elő és úgy rendezünk el, hogy a lencsét elhagyó eléktronsugárnyaláb kúpszöge kisebb vagy legfeljebb akkora legyen, miint 115 a (4) lencse és (1) rekesz nyílása által meghatározott kúp szöge, (A «reális- kép»,
