122569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kocsonyásodó pektin előállítására

2 122060. 1.2-től 3.ü-ig terjedő és magasabb pH-érté­keket is megfelelően alkalmaztak. A pektin-nek egy másik előállítási el járásánál s, pektinnek fémionokkal való 5 kicsapását használjuk fel. Ez az eljárás olyan előnyökkel jár, amelyek ezt az eljá­rást gyakorlati célokra különösen alkal­massá teszik. A pektin híg oldatokból csapható ki, úgyhogy a besűrítés fölösle-10 ges és nemkívánt idegen anyagok nem csa­pódnak ki a pektinnek fémvogyii létei vei; ez eljárás további előnyeit a leírás ismer­teti. Fremy megállapította, hogy a pektin meghatározott alakokban az oldatból va-15 lamely alkáli földfém sójával, pl. bá­riumkloriddal kicsapható. A kálciumsó­nak, tehát egy másik alkáliföldfém sójá­nak a felhasználása különösen előnyös az alábbiakban megadott okokból. A talál-20 mányt főleg kalciummal való kicsapással kapcsolatban írjuk le, de kívánság szerint más fémek is felhasználhatók a pektin kiesapására. Valamely meghatározott pektin kocso-25 nyásodó tulajdonságai ós kiosaphatósága az előállítási eljárástól, valamint a fel­használt kiindulási anyagtól függnek. Olyan pektin-fajták, amelyek némely tu­lajdonság tekintetében, pl. vízbein való 30 oldhatóság és megfelelő cukor- ós sav­mennyiségekkel való zselóképződés tekin­tetében egymással megegyeznek, más te­kintetben pl. bizonyos kicsapószepekkiel szeimben való viselkedésük tekintetében 35 különbözinek egymástól. így pl. az 1,082.682, sz. amerikai szabadalom szerint előállított pektin nem csapódik ki kalciumklorid ha­tására, ellentétben a találmány szerint előállított pektinnek Másrészt nem az 40 összes pektinek vagy pektinszerű anya­gok, amelyek kalciummal kicsaphatok, rendelkeznek zselé előállításához szük­séges tulajdonságokkal.- A femtemlí­tett amerikai szabadalom szerint előál-45 lított pektin nem vesiz fel elegendő kalciumot, hogy kicsapódjék. Ha azon­ban ezt a pektint pektinsavvá hid­rolizáljuk, akkor könnyen kalciumpektat keletkezik, amely lacsapódik, azonban a 50 pektinsav nem kocsonyásodik. A nem kal­ciummal kicsapható pektin és a pektinsav között olyan sorozat van, amelyben ko­csonyásodó tulajdonságú pektin kalcium­mal kalciumpektinát alakjában kicsap-55 ható. Fremy eljárásával bizonyos mennyi­ségű „metapektint" kaptak, aimely bárium­kloriddal kicsapható volt; eljárása azon­ban nem volt gazdaságos, mivel a pektin nagy része pektinsavvá alakult át. A kal­ciummal kicsapható pektinek sorozatában 60 a pektin kocsonyásodó tulajdonságai vál­tozók is lehetnek. A találmány célszerű és hatásos eljárás kocsonyásodó pektin előállítására, amelyét az jellemez, hogy pektintartálmú anya- 65 goknak — kénessav kivételével — olyan mennyiségű ásványi savval való keve­rékét, hogy az anyagkeverék lényegi­leg szilárd és hidrogéniónkencentrá­ciója (pH)-ja legfeljebb 1.0, 50 C°-ot 70 meg nem haladó hőmérsékletre hevítjük mindaddig, amíg a pektin fémionokkal le­csapható alakba nem megy át, mire a pektint az így kezelt anyagból forró víz­zel kioldjuk. Emellett lényegileg szilárd 75 anyagon olyan anyiagot értünk, amely nem tartalmaz folyadékot, vagy csak kevés folyadékot tartalmaz. Az eljárás te­hát két fokozatból áll, amelyeket a továb­biakban „savkezelésnek" és „kioldásnak" 80 nevezünk. A találmány szerint fémionokkal ki­csapható pektint új és célszerű módon állíthatunk elő, továbbá a pektin átalakí­tását akként szabályozhatjuk, hogy kor- 85 látozott mennyiségű pektinsav keletkezik és igen kedvező kocsonyásodó tulajdonságú terméket kapunk. A találmány továbbá pektinnek a sav­kezeléssel kapott pektinoldatokból való 90 előállítására vonatkozik fémionokkal, pl. kalciumionokkal való kicsapással, amidőn igen tiszta pektin maximális kitermelését érjük el. Az így kapott csapadékot pefcti­nátnak nevezzük, amely a pektinből szár- 95 mázó só, a pektátokból való meigkülönböz­tetésül, amelyek a pektinsav sói. A találmány szerinti eljárást a követ­kezőkben részletesebben írjuk le, de csak egyik példaképem kiviteli módjának kap- 100 csán és a találmány nines az alanti le­írásban megadott adatokra korlátozva. A kereskedelmi pektin előállításánál többnyire az alma levének kisajtolása után . megmaradt szárított ú. n. almatörkölyt 105 használjuk. A találmányt pektinnek alma­törkölyből való előállítása kapcsán írjuk le; de az eljárás más alkalmas pektin­tartálmú kiindulási anyagok felhasználá­sával is megvalósítható. 110 A forgalomban levő szárított almatör­köly meglehetősen durva és így célszerű azt a savkezelés előtt aprítani. Jó ered­ményt érhetünk el, ha az almátörkölyt annyira megőröljük, hogy négyzetcenti- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom