122358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kondenzálási termékek előállítására

123358. 3 r oil me t i lam i dot la a rod Ian ili d dal v ag y lauroilelkloliexilamiddal helyettesítjük. Hasonló módon alakítható át a ben­zoesavetilamid oldható származékká, 5 2. Példa: 17,7 rész olyan kondenzálási termékhez, melyet a Mol ciauurkioridból és 3 Mol aniünből kaptunk, 100 rész piri.'dmben 44 rész beiizoesav-m-szulfokloridot adunk és 10 a hőmérsékletet 80 C-ig emelkedni hagy­juk. Az, egészet 80 C"-on addig kavarjuk, míg valamely próba vízben átlátszó olda­tot adóan oldódik, ami kb. 30 perc múltán figyelhető meg. 15 Az első példában leírttal azonos módon végzett feldolgozás után vízben oldható világos port kapunk, mely alkáliákkal is­mét hasítható. Hasonló módon járunk el azzal a ikon 20 denzálási termeikkel, melyet 1 Mol eiauur­kloridból, 2 Mol amimből és 1 Mol ammó­niából vagy azokból a termékekből állí­tunk elő, melyek akkor képződnek, ha az 1 Mol ammóniát kiindulási anyagul v:a-25 lamely szerves primer aminnal, pl. mo­iioetUaminnal, moiioauiilarninnal, ciklo­bexilaminnal, o-toluidinnal, alfa-naftil­aminiiai, alfa-aminoantraeénnel, amino­krizén n el, amin okarbazoll ai, aminonafto-gn kairbazollal helyettesítjük. Hasonló tulajdonságú termékek képződ­nek továbbá, ha, a kiindulási anyagul az, 1 Mol eiauurkloridból és 3 Mol anilinből előállított kondenzálási terméket 1 Mol 35 i'enlldiklórpirimidinből vagy 1 Mol ' 2,4-diklórkina,zolinból és, 2 Mol az előző bekedésben felsorolt primer aminők egyikéből kapott kondenzálási termékkel helyettesítjük. Alkalmazható pl. az. 1 Mol 40 2.4-diklórkinazolinból, 1 Mol anilinből és 1 Mol éikiohexüaminból kapott kondenzá­lási, termék is. Helyettesíthető végül a benzoeisay-in­szulfoklorid a bevezetés adataiból adódó, 45 valamely más acileaő szerrel, pl. szalicil­savkloriddal, benzioesavdiszulfokloriddal, szulfoeeetsaivkloriddal stb. 3. Példa: 1,65 réslz, benzoilaminoazotoluolt 2,3 rósz 50 benzoesav-3.5-diszulfoikloriddal 30 rész pi­ridinben 3 órán át 110—115 C°-ra heví­tünk, mely művelet után az oldhatatlan kiindulási anyag vízben oldhatóvá, vált. Ezt követői eg a piridint vákuumban mesz-55 szeimenően ledesztilláljuk,. A maradékot 100 rósz, metilalkoholban felvesszük, cse­kély mennyiségű oldhatatlan anyagról leszűrünk ós a szűrletet ismét bogőzölögfret­jük. Ilymódom sötét sűrűnfolyós terméket kapunk, mely hideg víízben átlátszó olda- 60 tol ,adóan oldódik. Ha a vizes, oldatot me­legítjük ós ahhoz hígított nátriumkarbo­nátoldatot adunk, a termék gyorsan ha­sad, amikor is hasítási, termékül benzoil­aminoazotoluolt (O, P. 178 C°) kapunk. 65 Hasonló terméket kapunk, ha a kiindu­lási anyagul alkalmazott benzoilamino­azotoluolt pl. 2 Mol 4-a,minoia:Ziobenzolból és 1 Mol 2,4-ddklórkinazolinból kapott kon­denzálási termékkel helyettesítjük. 70 Hasonló tulajdonságúak továbbá azok a kondenzálási teirméfeek is, melyeket a 2. példában felsorolt további acilező szerek­kel állítunk elő. A nitrofestőanyag, mely amimnek es 75 l-klór-2,4-dinitrobenz:ol.nak kondenzálása á tjián képződik, benzoasavdisziulf oklorid­dal szintén könnyen oldható, alkáliákkal hasítható származékká alakíthtó át. A piridin továbbá, egészben vagy rósz,- 80 ben valmely más tercier aminnal. pl. di­metilanilinnal -vagy tripropilaminnal he­lyettesíthető. í. Példa: 3 Mol aminoazototuolból és 1 Mol ciannr- 85 kloridból kapott kondenzálási termékbői 7,5 részt 70 rész, piridinnel össziokava­runk. Ehhez az, elegyhez, 11,4 rész benzoe­sav-m-diszulfokloridot szórunk, a, hőmér­sékletet 60 C-ra emelkedni hagyjuk, és az 90 egészet kb. egy órán, át, ezen, a hőmérsék­leten kavarjuk. Ezt köveitőleg a piridint ledesztilláljuk, a maradékot vízben fel­vesszük, szükség esetén a savanyú folya­dékot gyengén, lúgosán ható szereikkel, pl. 95 nátriumtrifoszfáttal kissé letompítjuk: és a kondenzálási termékeket kisózó szerekkel, pl. nátriumkloiriddal kicsapjuk. Szűrés és szárítás után narancssárga, port ka­punk, mely szükség: esetén, pl. metdlalko- 100 hollal, szervetlen sóktól mentesen állít­ható elő;. A termék, vízben sárga szín­nel oldódik; a, vizes oldatból a kiindulási pigimens alkáliákkal kicsapható. Hasonló termékek képződnek akkor is, io5 ha a kiindulási anyagban a kondenzált aminoaziotoluolból 1 Mol-t ammóniával vagy valameily primer vagy szekunder szerves aminnal helyettesítünk. Ilyen aminők, pl. az alifás iaiminok, mint a me- im til-, alSlil- vagy amilamin, cikloalifás bá­zisok, mint a eiklohexilamin, heterocik­lusos bázisok, mint az, aminotetrazol vagy morfolin, aromás bázisok, mint aiz anilin, monometi anilin, alfa- vagy beta-naftil- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom