122266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes vetített képek előállítására
123266. 3 jük, amely a tört és a töretlen, a vetítőképből kilépő fényt teljesen összegyűjti és e fénnyel a fényforrás nak reális képeit alkotja. Hogy az ernyőn a re pre dukálandó 5 tárgy szines képét kapjuk, csupán a töretlen fényt kell felfognunk és a minden irányban megtört fényr az iránynak megfelelő alapszínnek megfeleőlen kell színezni. E színezéseket oly szűrőkkel végez«0 zük, amelyek a fényforrás reális képeinek képsíkjában vagy e sík közelében vannak felállítva. Hogy érthetővé tegyük, miért jelenik meg az ernyőn színes kép, utalunk arra «5 a jelenségre, amely észlelhető, ha valamely párhuzamos fénynyaláb hasábos mintázatú átlátszó i ét égre esik (1. ábra). A 2. ábrán (A) a hasábosán mintázott réteg és (0) tárgylencse. Az (A) rétegre 50 eső, párhuzamos sugaiakat a hasábfelületek megtörik, miáltal (A)-ból két párhuzamos fénynyaláb lép ki, mely nyalábok az optikai tengellyel a szöget zárnak be. E nyalábok mindegyike az (O) tárgyán lencse (F) gyújtósíkjában a fényforrás képét létesíti. Ily módon az (L± ) és (Lx ') képeket kapjuk. Ez a folyamat természetesen minaen egyes mintázási iránynál megismétlődik ügy, hogy három külön=J 0 böző, hasábos mintázatú réteg esetén, a fényforrás három képpárját (Ll5 L/, L 2 , L2 ', L 3 , L 3 ') kapjuk. E képpárok helyzetét, illetve elrendezését a 3. ábra szemlélteti; alakjuk és nagyságuk a fényfor-35 rástól függ. A 2. ábra nyomán könnyen megállapítható, mekkorának kell lennie az «szögnek és ehhez képest a mintázatok alakjának ahhoz, hogy a tárgylencse az egész fényt összegyüjihesse. 40 A hengeres lencseelemek alkotta mintázatú, átlátszó réteg esetén (4. ábra) a fény minden egyes lencseelemből, amelyre a fénysugarak párhuzamosan beesnek, ß szögnyilású fénynyalábokként lép ki (5. 4ö ábra), ahol (B) a mintás réteg, (0) a tárgylencse, (F) az ez utóbbinak gyujtósíkja. Az egyes nyalábok szélső (r, rx ', r 8 , f 8 ', r3> r s', r4 , r 4 ') stb. sugarai az egyes lencseelemek széleinek megtört sugarai, az egyes 50 nyalábok (Ru R 2 , R 3 , R 4 ) stb. központi sugarai pedig azok a sugarak, amelyek nem térítettek el és így az optikai tengellyel párhuzamos irányukat megtartották. Ez utóbbiak a fényforrás (L) 55 központi képét szolgáltatják. A többi sugár közül a tárgylencsével párhuzamosan és azonos fázisban érkezők, az (F) gyujtósíkban a fényforrás reális képét létesítik. így pl. az (L2 ) képet az (r a , 1"25 r 3 , r 4) sugarak szolgáltatják. Hasonló ß 0 módon keletkeznek az (Lj) és (Lx ') képek. Azok a sugarak viszont, melyek párhuzamosak és ellentétes fázisban jutnak a ' tárgylencséhez, interfeiencia folytán egymást kölcsönösen megsemmisítik. 65 Három mintázási iránnyal ugyanannyi sorozat sugárirányban elrendezett képet kapunk (6. ábra), alrolis (L) az optikai tengellyel párhuzamosan kilépő fénynyalábok alkotta kép, míg a többi képet 70 azok a sugarak létesítették, melyeket a lenes eeltiriekmegtöit ekés melyek fázisban megegyeztek. Bizonyos mintázási iránynak megfelelő képek azok, amelyek a 6. ábrán ugyanazon pontozott vonal 75 ment én fekí zenek. Számuk a lencseelemek görbületétől függ és igen nagy is lehet. A lencse-mintázatoknál is könnyen meghat áioí ható, mekkorának kell lenni a ß szegnek ahhoz, hogy a tárgylencse az 80 összes fényt gyűjtse. A 7. ábra szemlélteti a legegyszerűbb elrendezések egyikének vázlatos képét, mely a találmány szerinti vetítőképnek színes vetítésére alkalmas. Az (S) 85 fényforrásból jövő fényt a (C) gyűjtőlencse gyűjt i, a lencséből kilépő párhuzamos sugárnyaláb a (Z) vetítendő képet világítja meg. Vetítéshez minden más megvilágít áí irendszer is alkalmas, gyűjtő- 90 lencsével vagy anélkül, tükrökkel vagy más berendezésekkel, mely nagyjában hengeresen vagy hasábosán ráeső fénynyalábot létesíteni képes. A 7. ábra, példaképen, hárornrészű 95 vetítőképet tételez fel, melyek közül a felső résznek teljes, hasábos, a középső résznek csökkentett mintázata van, míg az alsó rész nem mintázott. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hegy a legfelsőbb részben ico a legerősebb, a középső részben közepes lesz a színezés, míg az alsó részben árnyék lesz. A teljesen mintázott felső részből kilépő sugarak a 2. ábrán megadott módon megtöretnek, aholis pl. a (P1( P 2 ) 105 pontokból kilépő sugarak a fényforrás (Lx ) és (Lj ) képeinek keletkezésében való részvételük után, a (T) ernyőn a tárgv (Pj) és (P2 ) pontjainak (P/, )és (P/) képeit adják. A vetítőkép csökkentett 110 mintázatú övében nem az egész beeső fény törik meg, úgyhogy a (Qx ) és (Q 2 ) pontokból mind a fényforrás központos képének létesítésében résztvevő töretlen sugarak, mind a fényforrás (Lt ) és (IV) 115 képeinek képződésében való részvételük
