122266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes vetített képek előállítására

2 lyase«. objektív gyűjthet. Ezzel a 2. alatti veszteséget is kiküszöböljük. Hogy a prizmás elemek alkalmazásánál a 3. alatti veszteség gyakorlatilag 5 nulla, onnan ered, hogy a prizmák az egész rájuk eső fényt megtörik és eltérítik, miáltal teljesen kihasznált aíik. Alább a találmány néhány kiviteli perdíját ismartetjük. Az alábbi ismerteiés-10 ben csupán példaképen hivatkozunk a háromszm-kombinációr a anélkül, hogy a találmányt erre a színkombinációra korlátoznók. A reprodukálandó tárgyat három szü-15 rőn át vesszük fel, amelyeknek mindegyike a három alapszín egyikével van színezve (pl. piros, zöld és kék). Ily módon három résznegaiivet kapunk, amelyeket lemásolunk, miáltal a három 20 megfelelő részdiapozitív keletkezik, melyeket alább vörös-, zöld- és kékdiapozitíveknek nevezünk. Minden diapozitívet kolloidból vagy fényérzékeny kolloidok keverékéből álló, hordozón elhelyezett 25 mintázott (gofrirozott) rétegre nyomunk. A fényérzékeny réteg mintázása tetszőleges, ismert eljárással foganatosítható. E műveletet úgy kell elvégezni, hogy a fényérzékeny rétegen, pl. azon, amelyre 30 a vörösdiapozitív rá van másolva, a már említett fajtájú törőelemek sorozatát alkotja, melyeknek iránya azonban eltér ugyanazon törőelemek irányától, melyek a fényérzékeny rétegeket hordják, ame-35 lyekre a zöld-, illetve kékdiapozitív van rányomtatva. Három másolatot kapunk tehát, melyeknek mindegyike oly fényérzékeny rétegen foglal helyet, amelyekre törőelemek sora van rámintázva, melyek íO mind egyirányúak, de eltérnek a másik két másolat törőelerneinek mintasorától. Ezt a három másolatot úgy mossuk le, hogy a meg nem világított kolloid vagy kolloidok egészen vagy részben eltávolít-45 tatnak. A három másolat különböző helyeihez tehát, lemosás után, bizonyos kolloidmennyiség tapad, amely annál nagyobb, minél erősebb volt a megvilágítás. Ez a tetszőleges eljárás útján kemé-50 nyített három rrusolat oly matrica, melyeknek mindegyike a törőelemeket csak ama helyeken tünteti fel, amelyek a tárgy oly helyeinek felelnek meg, amelyeknek szines reprodukciójához az illető matricák 55 alapszínére volt szükség. Az elemek többé vagy kevésbé mély nyomata az alapszín jelenlévő mennyiségétől függ. A vetítő képet úgy kapjuk, hogy a három másolatot (mely másolatok ez esetben ré: -matricákként működnek), egymás után, :• 60 megfelelő helyek pontos ledeződéstv.', tetszőleges, képlékeny anyagba nyomju. , amelyet utólag" keményít ünk. Erre a cél a oly anyagok is alkalmasak, amelyek felületileg és átmenetileg, pl. hevítés Ú1já: , 65 képlékennyé válnak, később azonbe visszanyerik eredeii keménységüket. Azinös eredményt kapunk, a három rés:diapozitívnek nemmintázott, fényérzékeny rétegekre másolásával, aholis a 70 rétegeket előbb lemossuk és e lemosó ' rétegeken végezzük a mintázás1. E rétegek, keményít és után, szintén matricái -ként szolgálnak. E három mechanik: i egymásfölé rétegezés végeredménye oly 75 réteg, amely közvetlenül vetítőképiuk használható, de matricának is felhaszná -ható, tetszőleges számú vetí'cfcép elfá Ilit ás ár a. Ha e réteget vetítőképnek óhajtjuk <so felhasználni, akkor a vésett (prégel ) rétegnek és hordozójának, is átlátszónak kell lennie. Ha azonban matricának óhajtjuk felhasználni a vetítőképek eK -állítására, akkor gondoskodnunk kell n 85 hordozó kellő mechanikai ellenállásáró1

. (Ugyanez áll a részmatricák hordozóira is.) Fémszalagok igen alkalmas hordozótnak bizonyultak. Ami már most a törcelerneket illeti, melyek ennél a munka- 90 módnál a vetítőképre nyomatnak, pri;matikus elemek nyomásánál, azonos prizmatikus elemeket, lencsealakú elemel; nyomásánál azonban domború elemekbe! homorú és homorú elemekből domború 95 elemeket kapunk. Erre való tekintette! a lencsealakú elemek mintázatainak a részmatricákon való létesítésénél, figyelembe veendő azonban, hogy vetítésnél a domború és homorú mintázatok egyen- 100 értékűek. A mintázatok optikai úton is előállíthatók különböző eszközökkel, melyek közül egyesek már ismeretesek (pl. a mintázandó felület megvilágítása oly átlátszó réteggel, melynek felületén a íoö reprodukálandó mintázatok vannak). Az optikai mintázás mind a részmatricák, mind a főmatrica vagy a vetítőkép közvetlen előállítására használható; emellett, egymás után, ugyanarra a fényérzékeny no kolloidrétegre másoljuk rá a három diapozitívet, a megfelelő mintázattal együtt, majd a megvilágított réteget lemossuk és keményítjük. Az ismertetett eljárás útján kapott 115 vetítőképet oly optikai szerkezettel vetít-