122245. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hanggal való távközmeghatározásra járműveken

2 122242. célra járulékosan beépített testeket magukat is felhasználjuk, ha azok rezgőiképes testek. A lemezalakú testeket, pl. úgy rendezhetjük el, hogy az élük a légáram irá-5 nyában fekszik. A hang erőssé get azonban többek között a la]) elfordításával növelhetjük és valószínűleg akkor a legnagyobb értékű, ha az ilyen, pl. helytálló' vagy rezgőképes lemeznek egy vagy több, a meto netiráiryra haránt álló éle van, úgyhogy a lemezfelület előtt torlasztott nyomás és az élek mögött erős örvénylés alakul ki. A lemez alakja tetszőleges lehet. Ha a célszerűién egyik oldalán befogott lemez 15 elegendően vékony és eléggé nagy felületű, akkor az többféle önfrekvenciával rezeghet. Megfelelő. méretezéssel elérhetjük, hogy az egyes önrezgések frekvenciái igen közel egymás mellett fekszenek, úgy-20 hogy, pl. a jármű sebességének a változásakor, elegendő erősségű süvítőhangokat kelthetünk. Mivel a rezgőké pes lemezeknek kifejezett irányú karakterisztikájuk van, mely-25 nek főtengelye a lemezre mintegy merőleges, a lemeznek a járművön való elrendezésével a süvítőhangok kibocsájlásánál bizonyos irányítóhatást, előnyösen a visszaverő tárgy felé érhetünk el. 30 Menetszéllel mesterséges, az ernyőzött felvevőmikrofonhoz észrevehető mértékben el nem hajló süvítőhangokat továbbá úgy létesíthetünk, hogy a légáramban torlasztó fúvókákat vagy csőialakú üreges testeket, 35 pl. sípszerű készülékeket, melyeknek a légáramtól fúvott oldalsó éllel ellátott nyílásuk (ajkuk) vag3r

pedig beépített rezgőtestük van, rendezünk el. Az ajaksípnak a használata a jelien szerkezethez célsze-40 rűbbnek látszik, mert a hatása független a ráfúvás nyomásától, vagyis a repülés sebességétől. Annak a változása csupán csak a keltett hangmagasság változásában nyilvánul, míg a nyelvsípok a nyelv saját 45 frekvenciájának a keltéséhez vannak kötve. Ezekre a csőalakú testekre, melyekben a légrezgések vagy egyedül, vagy pedig rezgőképes testek (nyelveik) közreműködésével létesülnek, rezonálótesteket csatlakoztalhar-50 tunk nyitott vagy zárt orgonasípok módjára kialakított, pl. nyitott vagy az elfordított végükön zárt csövek lehetnek. A rezonáló üreges testek, kialakításuk szerint, ebben az esetbein is a segódkészülék-55 ről leadható nagyobb számú önfrekvenciára gerjeszthetők. Ha az ilyen rezonanciatesteknek nagyobbak a méretei, akkor lehetséges, hogy a jármű egyes részeit így repülőgépeknél, pl. az üreges szárny egyes részeit, azok. kialakítására igénybe vegyük. 60 Éppen úgy lehetséges, hogy a i'úvókatcstét a járműbe beágyazzuk és pl. keskeny hasítékalakú sípnyílást a repülőgép szárnyának orrában- rendezzük el. Amennyiben pálca vagy lemezalakú les- 65 leket vagy egyéb, a légáramban fekvő testeket használjuk s süvítőhangok előállítására, melyeknél üzemközben torlasztott nyomás keletkezik és melyek ezzel járulékos légellenállási okoznak, akkor az ilyen 70 testeket behúzhalóan rendezhetjük e! és csak akkor tesszük ki a légáramnak, ha a távköz jelző' készüléket működtetni kívánjuk. A találmány értelmében előállított sü- 75 ví tőha ngokat kü I ö 11 leges viss zliangm ér ési eljárásokhoz is felhasználhatjuk, amenynyiben az ehhez való berendezések kényszerűleg a kibocsájlolt hang valamely modulálása értelmében befolyásolhatók, pl. 80 úgy, hogy frekvencia-, fázis- vagy ainplitudómoduiálás vagy pedig egyes hanglökések impulzusszerű leadása lehetséges,. A találmányi gondolat megvalósítását az alábbiakban a rajzban vázlatosan feltün- Rö letett néhány kiviteli példában magyarázzuk el. Már most megjegyezzük, hogy a találmány semmiképpen sem tekinthetői a kiviteli példákra korlátozottnak, hanem hogy az alapgondolatöt egyéb ismert esz- 90 közökkel is megvalósít hatjuk.. Az 1. ábra vázlatosan fúvókaszerű légvezetéket mutat, melynél süvítőhang azállal keletkezik, hogy az (1) tölcsérrel befogott és sűrített légáramot a (2) fúvőkanyílásból 95 a (3) élre vezetjük, mely él a sípszerű (4) cső oldalsó nyílását határolja. A (4) cső maga rezonáló testet alkot és a végén nyitott vagy pedig az (5) fallal lehet lezárva. Az egész berendezést célszerűen a 100 szabad légáramban rendezzük el, amenynyiben azt a (6) tartóval a repülőgép szárnyának (7) éle előtt rögzítjük. Hasonló berendezést mutat a 2. ábra^ melynél a (8) rezonálóberet szekrénysze- 105 rűleg kiszélesítettük. Ezzel kellő méretezéssel ugyancsak számos szomszédos önfrekvenciát kelthetünk. A 3—6. ábrák vágóéiszerű testeket, kiváltképpen légáramnak kitett lemezalakú testeket mutatnak. 110 A 3. ábra iemezalakú testet mutat, mely élével a menetszél irányában fekszik. Elegendő rugalmasság mellett a keltett önrezgésekkel bizonyos körülmények között tekintélyes hangám plitudőkat állíthatunk 115 elő, melyeknek az irányított karakterisz-