122190. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

2 122190. ugyanolyan kitérítőfeszültség mellett az ernyőnek az első keresztezőpályával átmérőirányban szembenfekvő részén. A „zárókőhatás" az elektronsugárnak a 5 lumineszkálóernyőn leírt keresztezési alakzatában nyilvánul, amely lényegileg trapezoid-alakú lesz, ahelyett, hogy a kívánt négyzetes vagy derékszögű négyszögalakú volna, mimellett az, hogy a 10 kívánt alakzat négyszögletes vagy derékszögű négyszögalakú-e, természetesen a sugarat két egymásra merőleges síkban kitérítő feszültségek arányától függ. Ajánlottak már különböző elrendezető seket, hogy az ilyenfajta elektroncsövekben a káros élességcsökkenést és „zárókőhatást" bizonyos mértékig kiküszöböljék. Ezeknél az ismert megoldásoknál két sorozat kitérítőelektródát alkal'maz-20 tak és ezek között diafragmát helyeztek el, vagy pedig az elektronforrástól távolabb fekvő kitérítőelektróda-rendszernek széleire gyűrűalakú szerelvényt vittek fel. Azt találtuk azonban, hogy az ilyen 25 szerelvények a szóbanforgó elektroncsövek előállítási eljárását lényegesen bonyolultabbá teszik. Más javaslat szerint a kiegyenlítőrendszer az egyik kitérítőelektródához 30 csatlakozó keskeny nyúlványokból áll, amelyek a mezőeloszlás kialakulását befolyásolják. Bár ez utóbbi megoldással lényegesen jobb eredményeket lehet elérni, azonban még ezzel sem lehet a csö-35 vön belül fellépő káros zárókőhatást és élességcsökkenést vagy a fókuszbagyűléstől való eltérítést teljesen kiküszöbölni. Ennek megfelelően a találmány a 40 katódasugárcsövekben fellépő torzítás hatásosabb helyesbítését célozza és emellett mégis olyan előállítási eljárást tesz lehetővé, amely egyszerűbb, mint az eddigi, torzításhelyesbítéssel működő csö-45 vek előállítási eljárása. A találmány egyéb céljai közé tartozik a lehető legkisebb számú részből álló elektroncsőszerkezet létesítése, amelyet tömeggyártásban a legnagyobb mérték-50 ben egyszerűsített eljárásokkal és szakmunkások igénybevétele nélkül lehet előállítani, mimellett az előállítás — az ismert javaslatok szerinti járulékos elektródaelemek elhagyása folytán — ol.55 csóbb is. A rajz a találmány kiviteli példáját mutatja. A rajzon az 1. ábra a találmányt magábanfoglaló katódasugárcsőtipusú elektroncső vázlatos ábrázolása; a 60 2. ábra az 1. ábra szerinti elektroncsőben alkalmazott kitérítőelektródákat, részben távlati képben, ábrázolja; a 3., illetőleg 4. ábra az első, illetőleg második sorozatba tartozó kitérítőelek- 65 tróda-lemezek közötti feszültségi vagy ekvipotenciális vonalakat szemlélteti. Az 1. ábrán látható katódasugárcsőnek célszerűen üvegből vagy üvegszeríí anyagból való (11) burkolata van. A bur- 70 kolat hengeres nyakának egyik végén (13) katóda van, amely emisszióképes anyagból, mint pl. báriumoxidból vagy stronciumoxidból vagy e vegyületek kombinációjából való (14) felületi be- 75 vonatot hord, amely bevonat a katóda fűtésekor bő elektronáramot sugároz ki. A (13) katóda közvetett fűtésére a (15) fűtőelemet alkalmazzuk, bár a (13) katóda közvetlen fűtésű is lehet. A katóda- 80 hoz képest nagy pozitív feszültségen tartott (17) anóda, a (13) katódából a (15) fűtőelem táplálása esetén kisugárzott elektronokat elektronsugárrá alakítja. A (13) katódát elhagyó és a (17) anóda s 85 a (13) katóda között kialakuló gyorsító és fókuszbagyüjtő mező hatására sugárrá alakított elektronok a (11) csövön hosszirányban áthaladva a (19) lumineszkálóernyőhöz ütköznek, amely utóbbi a cső- 90 nek a (13) katódával szembenfekvő végén van elhelyezve. Ez az ernyő a (13) katódával szembenfekvő csőfal belső felületére közvetlenül is felvihető. Amikor az elektronsugarat alkotó elektronok a lu- 95 mineszkálóernyőhöz ütköznek, azt fluoreszkálóvá és foszforeszkálóvá teszik, minek folytán a sugár ütközési pontján fény villan fel. Ha a (19) lumineszkálóernyőre eső elektronsugár erősségének 10 szabályozása kívánatos, akkor e célra pl. az 1,470.696. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett (21) rácsszerkezetet helyezzük a (13) katóda és a (17) anóda közé. Az ilyen rácsszerkezet 10 megfelelő nyílásokkal ellátott tárcsa lehet. Minthogy az ilyenfajta elem már ismeretes, annak részletesebb ábrázolásától eltekintünk. A cső végfalán megjelenő lumineszkáló- n folt erősség-szabályozására természetesen más eszközök is alkalmazhatók, továbbá nyilvánvaló, hogy az itt bemutatott általános típusú elektroncsövek az említett rács nélkül is készíthetők; ilyen 11 rácsnélküli csövek pl. oszcilloszkópoknál