122110. lajstromszámú szabadalom • Vákuumot tömítő forrasztókötés kerámiai anyag és fémréteg között, kiváltképen vákuumot tömítő árambevezetés

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W\ESjk SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122110. SZÁM. VII/d. (Vll/g., XVI,"d.) OSZTÁLY. — M 3284. ALAPSZÁM. Vákuumot tömítő forraszkötés kerámiai anyag és fémréteg között, kiváltképen vákuumot tömítő árambevezetés. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi június hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 29-ike. Vákuumot tömítő áramhevezetések előállításánál-, melynél kerámiai anyagból való szigetelő és fémrészek között foraszszal létesítenek vákuumot tömítő kötést, 5 az a nehézség adódik, hogy a fém és a kerámiai test felületének a különbözősége folytán a forraszból kitöltendő hézag sok helyen csak -egyenlőtlenül telik meg. Ez a jelenség különösen zavarólag hat, ha to arról van sző, hogy szigetelőt mindkét végén egyidejűleg fémrészekkel forrás zszunk össze. Kitűnt, hogy efajta kötések előállításaira a kerámiai részt a vele összekötendő fémrésszel legelőnyösebben kein mencében hevítjük, úgy hogy a gyűrűs hézagba bevitt forraszfém előzőleg megömlik és egyrészt a fémmel, másrészt a kerámiai anyaggal akként köt, hogy a kihűlés után is a két rész egymással vá-20 kuumot tömítően van összekötve. Mivel egyszerű eszközökkel a kerámiai, munkaanyag felületét nem lehet úgy megváltoztatni, hogy annak felületén működő' erői a forrasszal szemben éppen úgy vi-25 selkedjenek, mint a fémfelület. E nehézségeket, melyek ilyen forraszkötéseknél: fellépnek, a találmány értelmében akként küszöböljük ki, hogy a fémfelületet ama helyeken, melyeket a forrasznak nem 80 kell benedvesíteni oly bevonattal látjuk el, mely a felületen fellépő erőket tekintve éppen úgy viselkedik, mint a kerámiai test. Ilyen védőbevonattal nemcsak azt érjük el, hogy a forrasz a fém-35 rész és a kerámiai test közötti hézagot egyenletesen kitölti, hanem ezen felül a hézag méretének a célszerű megválasztásával megakadályozhatjuk, hogy a forrasz megömlesztett állapotában a hézagból kifusson. Ha ugyanis, úgy mint az 40 ismert elrendezéseknél a fémrészek tisztafémes felületűek, úgyhogy a forrasz azokat jól <nedvesíti», fennáll a veszélye annak, hogy a folyékony forrasz a fémrészeken lefut és lecsepeg. Ez a veszély annál fó nagyobb, minél kisebb az a határszög, melyet a folyékony forrasz a fémfelülettél az érintkezési hely szélén alkot. A találmány szerinti védőbevonattal elérjük, hogy a forrasznak fémmel érint- 50 kező oldalán is erős, kifelé görbülő felülete van, mivel a védőbevonatot a találmány értelmében úgy választjuk meg, hogy az éppen úgy viselkedik, mint a kerámiai anyag, melyet, miként ismeretes, a 55 használatos forraszok nem nedvesítenek meg. A rajz, részben vázlatosan, a találmány szerinti vákuumottömítő árambevezetés példakénti kivitelét mutatja. 60 A kerámiai munkaanyagból való hengeres (1) szigetelőt a (2) és (2') fémsapkákkal kívánjuk vákuumot tömítően ös-zszekötni. A sapkáknak e célból, miként az az ábrából látható, horonyszerű kimet- 65 szései vannak, úgy hogy a forrasztól kitöltendő tér legszűkebb helyén 1 mm. vastagságú gyűrűs hézag keletkezik. A fémfelület e részét a rajzon (4), illetve (3') jelöli. E felületrész mindkét oldalán a 70 a fémsapkában mélyebb hornyok vannak. Ezek (3)-nál, illetve (4')-:nél védőbevonatfal vannak ellátva, melynek az előbb említett felületi tulajdonságai vannak. Az