122088. lajstromszámú szabadalom • Működtetőszerkezet huzalvezérlésű berendezésekhez, különösen vasúti biztonsági berendezésekhez

2 122088. 1. ábra a szerkezetinek a tengelyen átmenő, metszete, a 2. ábra metszet az 1. ábrának II—IL vonala szerint. ; 5 A körkeresztmetszetű (G) tokban, mely-j nek (D) fedele és (H) megerősítő ka-^ rimái vannak, a (V) elreteszelő, korongi a szélén forgathatóan ágyazott. Ez: a haj-\ tott korong a feltüntetett példában a szo-< 10 kásos módon az (R) reteszrudak elrete-1 szelesére való, de lehet azt pl. sorom-;' poval vagy jelzőkarrali is összekötni. Aj hajtókorongot az (S) lánckorong alkotja,* melynek (1) lánckoszorúja van és mellyé 15 a tok tengelyében elhelyezett, helytálló; (A) csap körül forgatható. Ennek a csap-y nak négyélű része a két (S) és (V) tárcsa! között a helytálló (L) vezetőkorongolj hordja, melynek felül sugárirányú (6)| 20 hasítéka, alul pedig kerületének egyj része mentén kinyúló (5) szegélye van.? A (6) hasíték kb. az (L) korong félvastag-,' ságáig ér le és a feltüntetett nyugalmi helyzetben a (K) kapcsolókorongnak rö-, 25 vid (7) pecket veszi fel. Az (5) szegély tengelyirányban a (6) hasíték fenekéig ér. A (K) kapcsolókorong még két, a (7) peceknél hosszabb (9) és (10) peckeli hord. A három (7, 9) és (10) pecek ply! 30 egj7

enlő, oldalú háromszög csúcsaiban van,

; melynek középpontjában a (8) csap fog-*, lal helyet, mellyel a (K) kapcsolőkoroingot! a hajtott (V) korongon forgathatóan és külpontosán erősítjük meg. 35 Az (S) hajtókoroingnák vele központos,; befelé irányuló (2) pereme van, melyhez a hosszú (9, 10) peckek a nyugalmi nelyT zetben odaszorulnak. Az; (S) korong kerületének két pontján (3, 13) hasítékok i0 vannak, megyek a (2) peremtől sugárirányban kifelé nyúlnak, a (9, 10) peckek befogadására alkalmasak és a (2) peremnél kisebb átmérőjű (4) peremmel vannak összekötve, melynek szélei a (9, 10); 45 peckek ütközőit alkotják. A feltüntetett nyugalmi helyzetben a (V) korong nem forgatható el, mert a (K) kapcsolórész a maga (9, 10) peckelnek a ,(2) peremhez való odaszorul ása 50 folytán a (8) csap körüli forgásban meg van gátolva és a (7) peceknek az (L) vezetőkorong (6) hasítékával való kapcsolódása folytán a (K) kapcsolDrésznek és így egyúttal a (V) korongnak az 55 utóbbi tengelye körüli elforgása meg van akadályozva. Ha már most az (S) hajtókorongot a huzal vezeték működtetésével elforgatjuk, akkor a fent leírt elreteszelt állapot egyelőre, még pedig mindaddig nem változik 60 meg, míg pl. a 2. ábra szerinti nyíl irányában való elforgásnál a (13) hasíték melletti ütköző a (10) pecekkel ériint-: kezesbe nem jut. Az eddig végbemenlj üresjárás alatt a huzalvezeték megnősz- 65 szabbodása "felemésztődött és így az Í? rákövetkező munkamenet során többé nem tud hátrányosan érvényesülni. Az (S) korong további forgatása közben a (10) pecek a (13) hasítékba jut, a, (K), 70 kapcsolókorong elfordul és így a rövid (7) pecek a (6) hasítékbál »sugárirányban kifelé mozog. A (7, 9, 10) peckek a ;(17„ 19, 20) helyzetekbe jutnak, miközben a (9) pecek az (5) szegély (12) széle mentén 75 vezetődik, hogy a (7) pecket a legömbölyített (11) sarok mentén tovavezesse. Ugyanekkor a (8) csap a (18) helyzetbei jut és a (V) korong ennek megfelelően, elforog. A további működőniozgás soráni 80 a (7, 9) peckek az (L) vezetőkorongnák kisebb átmérőjű köralakú részén csúsz-i nak, miközben a (10) pecek a (13) hai sitékban fogva marad (27, 28, 29, 30 helyzet); ekkor az (S, K, V) részek egy- 85 séges darabként forognak el. Az (S) hajtók«rong visszafordulásakor, az (S, K, \A

részek ugyancsak egységes; darab módjára viselkednek mindaddig, míg a (9) csap a (19) helyzetben afel 90 (5) szegély (12) széléhez nem ütkö;zík,| amikoris kifelé szorul és a (7) peceknek a (6) hasítékba való behatolását idézi!" elő. Ekkor a (V) korong ismét el van, reteszelve, az (S) korong pedig üresen; 95 ,jár tovább. Az ellenkező irányban való működtetés1 esetén a működési mód ugyanaz, minti előbb, csakhogy most a (9) pecek a (3)) hasítékba hatol, a (10) pecek pedig az! íoo (5) szegélynek (22) széle mentén halad, miközben a (7) pecek a másik legömi, bölyített, (21)-gyei jelölt sorok mentén vezetődik tova. A fentiekből látható, hogy az üres- 105 járási helyzetből a működő helyzetbe; való átmenet fokozatosan, lökésmentesen! megy végbe és hogy az üres járási és; működési utak tág határok között szaba-; dom választhatóik meg. Az üresjárási útj 110 ugyanis annál rövidebbé válik, mennéli nagyobbra választjuk a két (3, 13) hasíték közötti (4) ívet A működési út hossza,' tetszőleges lehet ama maximumon belül, melyet a (9), illietve (10) peceknek azí 115 (5) szegély (22), ill. (12) széléhez valói ütközése szab meg (kb. 270 fok). Másrészt a (3) és (13) hasítékoknak;