122027. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű rugalmas szövet és eljárás előállítására

J22027 5 zatlan marad, míg a (39) bordák iránya annyira megváltozik, hogy kb. 90 fok szöggel tér el attól az iránytól, amelyet a gumiréteg nyújtási irányával bezárt akkor, a amikor a szövetet a gumiréteggel egyesítettük. A hurkok szögletes alakot vesznek fel és a szövetrétegek külső megjelenése az ábrázolás szerint alakul. A 6. és 7. ábrák olyan kétrétegű (F2)| io szövetet ábrázolnak, ahol egy (18b) szövött anyagot a (47) nyílásokkal ellátotti) előre elkészített (10b) gumiréteg segítsen gével lánc, vagy vetülék irányban túlernyedt állapotba hozunk. Azok a £42)' 15 fonalak, amelyek a rétegzett szövet túl^ ernyedési irányába esnek, nagyobb görbülettel bíró íveket képeznek ott, aholi a (43) keresztező fonalak alatt, vagy felett elhaladnak. A. 7. ábrán a (10b) gumirétegw 20 bői kiemelkedő (44) ívek oly mértékben; túlernyedtek, hogy azok a (48) keresztszálaktöl eltávolodnak, míg a (44') ívek a) gumiréteghez tapadnak. Az (F2) szövet kinyujtásakor a (44) és (44') ívek kiJ 25 egyenesednek. i A 8. ábra olyan, rétegzett (F4) szövetet' ábrázol, amelynél a (18d) szövött rétegjét átlós irányftan hoztuk túlernyedt állapotba. Ebben az esetben úgy a (45) lánc-, mint 80 a (46) vetülékszálak görbületei a 7. ábrán látható (42) fonalakhoz hasonló hely-' zetet foglalnak el. A 9. ábrán vázolt (F5) szövetnél a közbülső (24) szövetréteg1

akár kötött, akár 8> szövött szerkezetű lehet és a réteget bármilyen irányban túlernyedt állapotba hozi hatjuk. Bizonyos, az alábbiakban eml^ tendiő célokra célszerű olyan szövött anyagot használni, amely vagy lánc- vagy a 40 vetülékfonalak irányában túliernyedt állapotban van. A (25) gumiréteget (47) nyílásokkal látjuk el, amelyek a ragasztóanyag szárítását elősegítik és lehetővé teszik a kész szövet «lélekzését», ami küíö lönősein akkor fontos, ha a szövetet ruházati célokra kívánjuk felhasználni. A nyílások mérete, alakja és elhelyezése tetszésszerinti lehet, attól függően, hogy a szövetet milyen célra akarjuk felhasználni. 50 Minthogy a gumilemezt a rétegzés előtti látjuk el lyukasztással vagy nyílásokkal,) ezáltal kiküszöböljük a rétegzés utáni lyuk-, vágás rákövetkező műveletét, a fonalakt átvágásának ezt kísérő hátrányával együtt; 55 Amint az a 2—9. ábrákon látható, a kötött szövetrétegek minden egyes hurka és a szövött rétegek fonalainak minden egyes íve rá van ragasztva a gumirétegre a; szövetek egész szomszédos felületén. A (41) hurkok és a (44') ívek egységes ta-, 60 padása folytán a szövetrétegek egész kiterjedésükben egyenletesen túlernyedtek és így ahol az ilyen szövetrétegek vannak a rétegzett szövet külsői felületén, ott sima* mintázat nélküli külsői megjelenésük van< 65 kivéve azokat a mintázatokat, amelyek magában a szövetrétegben, a rétegzett szövetbe való beépítésük előtt bennfoglalr tattak. Bizonyos esetekben kívánatos a réteg- 70 zett szövetet felületi mintázattal ellátni^ így pl. berakásókkal, ráncokkal és/vagy a szövetréteg, vagy rétegek felületeinek különböző mértékű túlernyedt állapotba hor zatalávai. Ilyen hatások a 10—14. ábra- 75 kon vannak feltüntetve. A 10. ábrán látható ernyedt állapotú (F6) szövetet a túlernyedési irányban (48) ráncolt csíkkal látjuk el olymódon, hogy a (18h) szövetréteget a (lOh) gumiréteg- 8! hez ráragasztjuk a (49) szövetcsík mentén, amely a (lOh) szövetrétegnek az (50) vonalai és (51) élei által bezárt területét foglalja magában. A (18h) szövetet, amint azt az előzőkben leírtuk, a nyújtott (10h) 85 gumival összeragasztjuk, azonban az az (52) csík mentén nem tapad. Amidőn az (F6) rétegzett szövet nyújtását kiengedjük, a (18h) szövetréteg (53) felülete egyenletesen túlernyedt állapotba kerül a uo (49) csíkok mentén, míg a nem ragasztott '(52) csík mentén a szövet felülete összeráncolódik, amint az a (48)-nál és keresztmetszetben a 11. ábrán látható. A ragadás hiányát az (52) csík mentén 95 úgy idézhetjük elő, hogy vagy a (10h)< gumit, vagy a (18b) szövetet az összerar gasztandó (49) csíkok mentén ragasztóanyaggal látjuk el, míg az (52) csíkot nem borítjuk ragasztóval, vagy akár úgy, hogy 100 a gumit, vagy a szövetet az (52) csík mentén ragadástgátló szerrel, pl. talkummal, vagy keményítőivel kezeljük és a guminak, vagy szövetnek egész felületét ragasztóval vonjuk be. Ugy is eljárha"- 105 tunk, hogy vagy a gumit, vagy a szövetet egész felületén ragasztóval látjuk el és a ragadástgátló szert, vagy a gumira, vagy a szövetre az (52) csík mentén visszük fel. Ha a ragadástgátló szert közvetlenül a uo gumi- vagy szövetrétegre visszük fel, úgy célszerű kenőcs alakjában használni, ha azonban a ragasztószerre alkalmazzuk, úgy inkább por alakjában .használjuk. Az (F7) rétegzett szövet, amelyet a 12. 115 ábra ernyedt állapotban ábrázol, váltako-