122027. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű rugalmas szövet és eljárás előállítására

6 122027, zóan (54) és (55) sávokból álló felületimintázattal van ellátvai, amelyek a (18i) szövet túleornyedési irányára harántirányban futnak. Az (54) és (55) sávok meg-5 jelenési formája közötti különbség onnan származik, hogy az (54) sávoknál a (18i) szövetréteg túlernyedése nagyobb mértékű, mint az (55) sávok mentén. Ezt úgy érhetjük el, hogy a (lOi) gumilemezt az 10 (54) sávok mentén vékonyabbra készíb jük, mint az (55) sávoknál. Ha a (lOi) réteget képező gumilemezt az (54) és (55) sávokra nézve harántirányban nyújtjuk, úgy a vékonyabb sávok jobban meg-15 -nyúlnak,.mint a vastagabbak. Mivel a szövetréteg a nyújtott gumirétegre van ragasztva, ezért az (54) sávok meinten a túlernyedtség nagyobbíokú, mint az (55) sávoknál. A (18i) szövetréteget a kötött 20 anyagok megszokott ábrázolásával ábrázoltuk és a hurkokat is a szokott módon V-vel jelöltük. A túlernyedtség mértékét a bordákat ábrázoló (56) sorokban az elrendezett V-k viszonylagos távolságával ér-25 zékeltettük. A 13. és 14. ábrák szerinti ernyedt rétegzett . (F8) szövet (18j) szövetrétegé bem (57) dudorok vannak. Ezt a mintázatot úgy létesítjük, hogy a gumirétegben olyan 30 kellői méretű lyukakat képezünk, amelyek lehetővé teszik a szövetnek a (lOj) gumiréteg felületéhez viszonyított ide-oda mozgása! akkor, amikor a rétegzett szövetet ernyedt állapotba hozzuk. Ha a (lOj) gumi-35 réteget az (59) bordák irányában nyújtjuk, a lyukak megnyúlnak és a nem folytonos (60) gumirészek, amelyek a lyukak között a nyúlás irányában lekúsznék, kisebb mértékben nyúlnak, meg, ezzel szem/•M ben a (61) folytonos gumicsíkok, amelyek a nyújtás irányába esnek, középen egyenletesen nyúlnak meg olyan mértékben, amely kb. megfelel az (58) nyílások és a (60) részek átlagos nyúlási fokának. A 45 (18j) szövetréteg ennek megfelelően a gumi vonatkozó részeinek nyújtásával arányosan kerül túlernyedt állapotba azután, hogy a (lOj) nyújtott gumiréteghez ragasztottuk és a feszítői erőt kiiengedtük. A 50 túlernyedtség mértékét a V-jelek távolságával ábrázoltuk, amint azt a 12. példával kapcsolatban megmagyaráztuk. Amint a 14. ábrán látható, az (58) lyukakkal ellentétes oldalakon (57) dudorok képződnek. 55 Magától értetődik, hogy a lyukakat bármiiyen alakúra képezhetjük és tetszés&zerint helyezhetjük el aszerint, hogy milyen mintát kívánunk előállítani. A lyukasztott gumilemezt előnyösen feh használhatjuk arra is, hogy a lemeznek 60 a megnyúlás irányára merőleges irányú összehúzódását a lemez feszítésekor csökkentsük, feltéve, hogy a lyukak olyan elhelyezésűek, hogy ezáltal a gumi metszete bizonyos irányban jobban csökkent- 65 hető, mint más irányban. A 13. ábrári a lyukak a (63) harántvonal mentén így vannak elrendezve és ennek folytán az összehúzódás ebben az irányban csökken akkor, amikor az (F8) rétegzett szövetet 70 az (59) bordák irányában nyújtjuk. A harántirányú összehúzódás elérhető olyan rétegzett szöveteknél is, amelyeke nek nincs harántirányú nyujthalóságuky ha olyan szövött szövetet használunk nyuj- 75 tott, előre elkészített, jmmilemezhez, amelyJ nek vagy lánc- vagy vetülékfonalat lényer gében merőlegesen helyezkednek el a nyújtás irányára. A gumilemez arányával keresztben futó fonalak megakadá-1 80 lyozzák a guminak ezen irányba való kiterjedését a nyújtás megszüntetésekor éa a rétegzett szövet széltében nem húzói1 dik össze a gumilemez nyújtásának mérr tekében, ha azt a szövettel össze ragasza 85 tottuk. ' ! A (10) és (26) gumirelegeket bármilyen olyan rugalmas gumiból, vagy gumikeve-1 rékből készíthetjük, amely nem puhul meg kelleténél jobban a szövetréteg és előre elJ 90 készített gumilemez között levő gumira? gasztóréteg vulkanizálásakor. Használhatunk masztikált vulkanizált, vagy féligvul* kanizált és masztikálatlan vulkanizált, félig vulkanizált, vagy vulkanizálatlan gumit 95 is a gumirétegek készítésére. Masztikálatf tan gumi példája a gumilatex, vagyis közvetlenül gumilatexből leválasztott szilárd anyag oly alakban, amelyben szövettel egyesíthető. Guminak ez az, alakja elő- 100 nyösebb, mivel nagyobb százalékos nyúlása és nagyobb szakítási szilárdsága van és rugalmasabb rétegzett szövet előállítására alkalmas. Bizonyos esetekben célszerű vulkanizálatlan latexgumit hasz- 105 nálni, mivel kellő rugalmassággal rendelkezik a szövet, vagy szövetrétegek túlernyedt állapotba hozatalához és a ragasztóanyaggal egyedejűleg vulkanizálható! Az alábbi példákban a megfelelő töltő" 110 anyagokkal kapcsolatban ismertetett ragasztóanyagok termoplasztikus hőmérséklete magasabb, mint vulkanizálási hőmérsékletük és úgy kötött, mint szövött rétegzett szövetek készítésére alkalmasak. .' 115