122024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta mangánvegyületek mangántartalmú kiindulási anyagokból való előállítására
2 132024. mint a mangánsaulfát ós kéndioxid reakciójából keletkezett mangánditionáté, következik, hogy a 3. egyenlet szerint végbemenő vegyi folyamat hőfejlődéssel jár. 5 Ennek alapján feltehető volt, hogy man-A táblázatban néhány oly só összetételéi, tüntettük fel, melyeket a mangánnalk különböző maiagán ércekből való majdnem 25 teljes kilúgozásával előállított sóoldatok és friss érc reakciójából nyertünk. A táblázatban I. oldási fokozattal — 1. és 2. egyenlet értelmében — ,a, teljes kilúgozás folyamatát jelöltük, tekintet nélkül a di-30 tioaiátképződésre, a II. oldási fokozat — 3. egyenlet, — :a ditionát, és friss érc reakcióját jelenti. A táblázatból a ditionáttartalmú sóoldat és friss érc mangánslzulfát kép zöldesével járó messzemenő re-35 akciója kitűnik. A táblázatból továbbá, látható, ihoigy az oldatban lévő szabad kénessav és mangánszulfit is teljesen átalakulnak és az, összes szennyeződések, nyomokban visszamaradó kovasavtól eltekintve, 40 kiválnak. A találmány értelmében mangánt úgy nyerünk ki, hogy 'mangántartalmú kiindulási anyagokat vízben iszapoltan kéndioxiddal, illetőleg kéndio'xidtartalmú gá-45 zokkal két fokozatban lúgozunk ki. Alz első fokozatban a mangánt ditionátképződésre és oldatba menő szönnyeződésefcre való tekintet nélkül az, érceikből a legmeszszebbnienően kilúgozzuk, a második foko-50 zatban a keletkezett sóoldatot a maradéktól való elkülönítése után, önmagában ismert módon, friss érccel reagáltatjuk mindaddig, amíg mind a résjzek vegyi kölcsönhatásba (reakcióba) lépnek. Ennek 55 folyamán az oldatban lévő ditionát, szuint és az ugyancsak benne lévő szabad kénessav a friss mangántartalmú anyagok mangánjával mangánszulfáttá alakul. Az oldaban lévő szennyeződések, mint vas. 60 alumínium, foszforsav és kovasav (az gánditionát mangándioxiddal mangánszulfát keletkezése mellett reagál és így a mangánércek kilúgozásával kapott sóoldatban lévő ditionát friss érccel reagálva mangánszulfáttá alakítható. 10 utóbbi nyomoktól eltekintve) egyidejűleg teljesen, kiválnak, úgyhogy tiszta, ditionátszegény, kéndio'xidmentes sóoldat marad vissza. A második fokozatban csak részben kilúgozott friss ércet friss, vízzel 65 hozzuk öas::c és maradék mangántartalmát kéndioxiddal való kezelés útján kivonjuk, majd az így keletkezett ditlonáttartalmú ós szennyezett oldatot friss mangántartalmú anyaggal való reagál tatás 7 ° útján újból ditionátszegóny, tiszta sóoldattá alakítjuk. A mangánnak az első fokozatban eszközölt teljes kilúgozása minden mangántartalma kiindulási anyag esetében igen 75 gyorsan megy végbe. A második fokozatban a sóoldatban jelenlévő kénessav átalakulása, ős ezzel egyidejűleg a, szennyeződések kiválása ugyancsak rövid idő alatt következik be, míg a ditionát a friss 80 érccel csak akkor kezd reagálni, midőn a szabad kénessav a friss érccel való reakciója folyamán szulfáttá, átalakulva majdnem teljesen elhasználódott. Hogy a. vegyi folyamatok jól végbemeihessenek, különös 85 gondot kell fordítanunk a folyamatban résztvevő vegyületek egymással való' alapos érintkezéséire és keveredésiére. Különböző mangántartalmú kiindulási anyagok slzerint más és más a sóoldatban 90 lévő ditionát szulfáttá való alakulásának reakcióisebessége. Ha oly érceket dolgozunk fel, amelyek a sóoldat ditionát jávai miaingiánszulfát képződése közben kevésbé gyorsan reagálnak, a második fokozatban 95 a sóoldat ditionáttartalmának lehető csökkentéséhez, szükséges időt úgy rövidíthetjük, hogy az első fokozatban az érceket először teljesen kilúgozlzuk, a keletkezett Oldási A sók ü / 'o - o s ossz e t é t e 1 e SOs Mn-kiterfokozat ; MnS04 MüSf 0 6 Mr SO,. Mn Fe P SiOs AIjO,. töménysége MZ oldatban melés »/o-ban I 43.7 45.2 11.1 21.8 1 .5 0.026 0.16 0.52 56 0 94.0 II 97.2 2.8 0.0 30.7 0.0 o.ooo 0 02 0.00 0.0 I 28.4 63.0 8.6 21.2 2.1 0.024 0.30 0.50 49.8 95.0 15 11 94.6 5.4 0.0 29.3 0.0 0.000 0.04 0.00 0.0 ] 40.6 47.3 12.1 25.8 2.0 0.043 0.36 0.59 53.6 96.0 11 97.8 2.2 0.0 30.8 0.0 0.000 0.03 0.00 0.0 I 30.9 57.9 11.2 20.5 2.8 0.018 0.35 0.71 49.2 96.3 II 93.5 6.5 0.0 27.4 0.0 0.000 0.05 0.00 0.0 20 I 27.5 72.5 0.0 20.1 2.9 0.019 0.38 0.74 50.6 95.0 II 97.2 2 8 o.O 30.9 0 0 0.000 0.02 0 00 0 0
