122024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta mangánvegyületek mangántartalmú kiindulási anyagokból való előállítására

123024. 3 sóoldatot azután a második fokozatban oly érccel keverjük, amely a sóoldat ditionátjával gyorsabban alakul át mangánszulfáttá. Azáltal, hogy a második foko-5 zatban végbemenő átalakulás után részben .kilúgozott mangániszaphoz a maradék mangántartalomnak az első fokozatban eszközölt kilúgozásaikor a lassabban reagáló mangánérc bizonyos mennyiségét a.da-10 góljuk, feldolgozzuk a lassabban reagáló anyagokat ós egyúttal ditionátszegény, tiszta sóoldathoz jutunk. Az első oldási fokozatban felhasznált kéndioxid, illetőleg kéndioxidtaxtalmú 15 gájzok, mennyiségét könnyen beállíthatjuk, úgyhogy az egész bevezetett kéndioxidmennyiség szulfáttá és ditionáttá alakul, illetőleg azt a víz leköti. Az eljárás egy másik foganatosítás! 20 módja a kéndioxid bevezetésével felszabadult meleg kihasználásán alapszik. Hogy ugyanis a bepárlási költségeket csökkentsük, a, második fokozatban a fürdő hőfokát célszerűen 25—35 C° hőmérsékletein, 25 tehát valamivel a mangánsizxilfát vízben való legnagyobb oldhatóságának megfelelő hőmérséklet (25 C°) felett tartjuk. Ebből a szempontból előnyös1

, ha, az eljárás első fokozatában távozó gázokat a második 30 fokozat fürdőjén is átvezetjük és a fcéndioxidtartalmú gázoik áramlását úgy szabályozzuk, hogy a második fokozatban különösen az átalakulás vége felé mangánoxid és a bevezetett kéndioxid reak-85 ciója következtében is képlződjék kisebb mennyiségű mangánszulfát. A bevezetett kóndioxidmennyiség azonban csak akkora lehet, bogy az nem okozhat újabb ditionátkéipződóst. Azáltal, hogy 40 a mangánoxid és kéndioxid reakciója és így a maíngánszulfátkópziődés hőfejlődéssel jár, e fokozat reagáló anyagainak hőfokát külön 'meleg bevezetése nélkül tarthatjuk 25—30 C-on. 45 Az eljárást a gyakorlatban 2—3 egymás mögié iktatott oldókádból és a kilúgozott iszap mosására, való kádból álló berendelésben foganatosítjuk. A vázlatos rajzban (A) és (B) az egymásmögé iktatott 50 oldókádak és (G) az iszapmosókád. A reagáló anyagok jó keveredése végett minden kádat kavaTÓszierkezettel látunk el. A kéndioxid tartalmú gázokat, vagy az (A) és (B) kádak fenekén, vagy a kavarószerke-55 zet karjain át vezetjük a fürdőkbe. A gázok először a (B), majd :az (A) edényen keresztül áramolva a szabadba jutnak. Szükséges, hogy a (B) kád gázmenteBen elzárható legyen, ezzel széniben az. (A) kád nyitott lehet, mert az ebből a kádból 60 távozó gázok már nem tartalmaznak kéndioxidot. Az oldási folyamat megkezdésekor az (A) és (B) kádakat friss érccel töltjük meg. Először csak a. (B) kád érctartalmát 65 iszapoljuk; miután a (B) kádban lévő mangán egyrészét kilúgoztuk, a keletkezett sóoldatot az (A) kádba szivattyúzzuk, ahol az eljárás második fokozata, a ditioliát és a szabad kénessav mangánszulfáttá 70 való átalakítása. és egyidejűiéig a, szenynyeződések kiválása metgy végbe. A (B) kádban csak részben kilúgozott ércbe» ismét friss vizet vezetünk és azt újból bevezetett kéndioxiddal teljesen kilúgozzuk. 75 A (B) kádban, lévő ésí a gázáramlás szabályozásának megfelelően még kéndioxidot tartalmazó gázokat az (A) kádon át, ahol maradék kéndioxidtartalmukat leadják, a szabadba vezetjük. Amikor (B) kádban a 80 kilúgozás és az (A) kádban az átalakulás végbement, a. kádakat kiürítjük. Az (A) kád sóoldatát szűréssel, vagy centrifugálásisal a, maradéktól elválasztjuk és további feldolgozásnak vetjük alá. Az (A) 85 kádba friss ércet helyezünk és a, (B) kád oldatát az (A) Iáidba szivattyúzzuk. Nem szükséges, hogy elzt a sóoldatot a maradéktól ekkor teljesen elválasszuk. A (B) kádban teljesen kilúgozott iszapot, mi- 90 után azt a (C) mosókádban friss vízzel kimostuk, háinyóra visszük, míg az (A) kaidban csak részben kilúgozott ércet a (B) kádba szivattyúzzuk, ahol a i(0) kád mosóvizével hozzuk össze. A (B) kádban lévő 95 iszapot iijból bevezetett kéndioxiddal teljesen kilúgozzuk, míg az (A) kádban újból ditionát és kénessav mangánsizulfáttá való átalakulása és a szennyeződések kiválása megy végbe. 100 Az eljárást folyamatossá is tehetjük, ha a friss vizet és a kéndioxidtartalmú gázokat egyező irányban vezetjük a mangántartalmú kiindulási anyagokra, ugyanakkor utóbbiakat a vízzel és kénessavval 105 szembe mozgatjuk, miközben ügyelnünk kell arra, hogy a vegyi folyamatok ezalatt a fent leírt értelemben menjenek végibe. Előnyös továbbá, ha a mangántartalniú 110 kiindulási-anyagokat a kéndioxiddal való kezelés előtt jól szétdaraboljuk és gondoskodunk a reakcióban résztvevő anyagok alapos érintkezéséről ós keveredéséről. Utóbbit például kavarással és a. kén- 115 dioxidtartalmú gázok fúvókákon való ki-