121996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyag kezelésére latexszel

2 131996. egy százalék töredéke, addig egy átitatási eljárásnál a latexkeverék 5%-tól felfelé bármilyen töménységű lehet, attól függően, hogy milyen mennyiségű gumit 5 akarunk a rostos anyagon leválasztani. Merítési eljárásoknál a gumibevonat gyakran heterogén annak folytán, hogy a latexhez adagolt töltő- és vulkanizálóanyagokból a töltőanyagok nem válnak 10 ki a rostos anyagon a gumirészecskékkel együtt, hanem a fürdőben szuszpendált, vagy oldott állapotban visszamaradnak, vagy előbb, vagy később, vagymás helyen válnak le. Átitatási eljárásoknál a tömé-15 nyebb diszperziókból a töltőanyagok a gumival együtt válnak le és olyan gumibevonatot adnak, amelyek a kívánt kiválasztott tulajdonságokkal, vagy vulkanizálási sajátságokkal rendelkeznek. 20 A régebbi átitatási eljárásokkal kapott termékek azonban olyan esetekben nem voltak kielégíthetők, ahol megkívánták, hogy a kezelt rostos anyagok a kezeletlen anyag fizikai jellegzetességeit és tapin-25 tását megtartsák. Átitatási eljárásoknál, ahol a guminak a szövetre való koagulálása szárítással vagy koagulálószer segítségével, vagy hőérzékeny latex melegítése révén történik, a lerakódó kolloid gumi-30 részecskék a koagulálási művelet közben a szövet külső felületén tömörülnek, miáltal az anyag kemény és merev lesz, elveszítvén a kezeletlen anyag szövetszerű tapintását. 85 A találmány szerint a rostos anyagot oly átitató művelettel kezeljük, hogy a kezelés után a kezelt termék a kezeletlen termék tapintását megtartja, ami eddig csak egyes merítési eljárások termékeivel 40 volt kapcsolatos. Ezen felül a találmány szerinti eljárás megőrzi az átitatásnak a merítéssel szemben mutatkozó előnyeit, mint pl. az eljárás folytonosságát, nagyobb gumitartalommalrendelkező latex-45 keverékek használatát, védőanyag megtakarítást, a bevonat nagyobb egyneműségét és szebb külsejű szövet előállításának lehetőségét, amely szövet felhorzsolásoktól és hasonló hibáktól mentes. 50 A találmány szerinti eljárás megvalósításánál a rostos anyagot olyan latexkeverékkel itatjuk át, amelynek lényegileg teljes gumitartalma a rostokra olyan feltételek mellett válik le, amely feltételek 65 a rostok távollétében nem idéznek elő a latex koagulálását. A találmány szerint olyan fürdőről gondoskodunk, amelynek gumitartalma csakis rostanyag jelenlétében merül ki azáltal, hogy a diszpergált gumirészecskék a rostokon, amelyek irá- 60 nyában a diszperzió érzékeny, kiválnak ekkor a rostok felületével egyenletesen és bensőleg egyesített bevonat jön létre, amely megtartja a terméknek a kezeletlen rostanyagra jellemző tapintását. Az át- 65 itató latexet a rostanyaggal mindaddig érintkezésben hagyjuk, amíg a diszpergált gumi kívánt mennyisége a rostokra le nem rakódott, vagy ha kívánatos, amíg az átitató folyadék ki nem merült és az 70 így kezelt anyagot ezután kimoshatjuk, megszáríthatjuk és ha szükséges, vulkanizálhatjuk. Ezzel az eljárással a latexkeverékek készítéséhez használt költséges vegyszerek a mosóvízből visszanyerhetők, 75 mégpedig nagyobb töménységben, mint a merítési eljárásoknál. A rostanyag átitatására használt latexkeveréket előnyösen úgy tehetjük a rostanyag iránt érzékennyé, hogy a latex pH 80 értékét elegendő védőanyag jelenlétében 7-nél alacsonyabb értékűvé tesszük, úgyhogy bár a latexkeverék önmagában a kezelési feltételek mellett, vagyis a szövetnek az átitató latexszel való kezelésé- 85 nek idő- és hőmérsékleti feltételei mellett nem koagulálna, a rostos anyag jelenléte folytán ugyanilyen idő- és hőmrésékleti feltételek mellett kicsapódik. A latexkeverék szilárdanyag tartalma előnyösen 90 nagyobb 5%-nál, úgyhogy egy 100%-os átitatásnál, vagyis amidőn a felszívódó folyadék mennyisége egyenlő a rostanyag súlyával, ami néhány igen vékonytextilanyag kivételével az általános textilipari 95 eljárásokkal nedves telítés nélkül könynyen elérhető, a rostos anyagra 5%, vagy több gumi rakódik le. Különféle fajta rostos anyagok, így pl. szövött-kötöttkötszövött, vagy nemezeit szövetek, fo- 100 nalak, előfonatok, kordok, pászmák és szövedékek, mint pl. papír készítőgéppel készült merített nemezek, vagy kártológéppel készített rostfátylak kezelhetők a találmány szerint. Felhasználhatók kü- 105 lönféle rostok, így gyapjú, selyem, pamut, viszkóz, vagy acetát műselyem, len, cellulóz és hasonlók, mindezek festetlen, pácolt, festett vagy egyébként kezelt állapotban, feltéve, hogy nincsenek sza- 110 bad koaguállószerrel egyesítve, amely a rost távollétében önmagában is koagulálna a latexet. Aszbesztrostokat is lehet a