121996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyag kezelésére latexszel
Í31Ö96. 3 találmány szerint kezelni, ha a koagulálószert, amellyel a rostok természetétől fogva egyesítve vannak, eltávolítottuk, vagy oldahatatlanná tétel által inakti-5 váltuk. A leírásban és igénypontokban használt „latex" kifejezés alatt általában rugalmas anyagok, mint gumi vagy rokonanyagainak prezervált, töltött, vagy.ha 10 kívánatos, másképen kezelt akár természetes, akár mesterséges koagulálható vizes diszperziót értjük, amelyek normális, hígított, töményített, vagy tisztított állapotban kerülhetnek felhaszná-15 lásra az iparban ismert módszerekkel. ; Számos ismert latex védőanyag, vagy stabilizálószer használható felolyan menynyiségben, amelyek elegendők ahhoz, hogy az itatásra használt latexkeverék 20 kezelési feltételei mellett, rostok távollétében a latexet stabilizálják, rostok jelenlétében azonban a stabilizást nem biztosítják. Kiválasztott latexkeverékkel és rostanyaggal kapcsolatban viszony-25 lag könnyű tapasztalati úton megállapítani egy adott védőanyag felhasználandó mennyiségét és*a kezelő fürdő pH-ját, hogy a keverék csak egy adott rostanyag jelenlétében merüljön ki a kívánt idő-30 és mérsékleti feltételek mellett. Az alábbiakban különböző rostanyagoknak számost ismert stabilizálószert tartalmazó keverékkel a találmány szerinti kezelését ismertetjük, ezek azonban csupán kivi-35 teli példái a találmánynak anélkül, hogya találmányt ezekre megszorítanánk. A felhasználható szokásos latex védőanyagok a következők: fehérjék, mézgák, szappanok, növényi nyalkák, síaponin, kerné-40 nyítő, bizonyos karboxilsók (R—CooM), szulfócsoportok sói (R—S03 M) szulfincsoportok sói (R—S02 M) fenolok sói (R—OM) vagy éter szulfócsoportok sei (RO—S03M), ahol (R) nyilt láncot vagy 45 gyűrűs szerkezetet jelent és tartalmazhat helyettesített halogén-, amino-, nitrovagy hidroxilcsoportot. Más szerves vegyületek is jól ismert védőanyagok, így bizonyos benzolsulfósavak, ezek horno-50 lógjai és helyettesíted termékei, naftilsavak, alifás-aromás savak, hidroaromés savak, származékai, fenilglicin és származékai. A találmány könnyebb érthetővé téte-55 lére az alábbi példákat adjuk. Ezekben a példákban a kiválasztott szövetet latexfürdőn vezetjük keresztül, miáltal annak egész tömege latexszel átnedvesedett. A latex fölöslegét a szövetnek laposan facsaróhengereken való átvezetésével távo- 60 lítjuk el. A szövetben visszamaradt felszívódott mennyiség elegendő volt a különböző példákban megadott 6.9— 16.1 %-ig terjedő szilárdanyag mennyiség kicsapódására, mimellett viszonylag egy- 65 szerű a felszívódás mennyiségének pontos és egyenletes szabályozása 50—200%-ig, a szövet súlyára vonatkoztatva. A szö- : vetet ezután kívánt ideig egy végtelen hevederen pihenni hagytuk; ez az idő 70 gyakorlatilag egészen 60 percig bármilyen megfelelő idő lehet, amely idő alatt a diszpergált gumirészecskék lerakódnak ; a rostok belsejében és a rostok felületén. A kezelés tartamát a fürdő összetételével 75 és a rostanyag minőségével szabályozhatjuk, azonban gyakorlatilag könnyűszerrel úgy szabályozhatjuk, hogy bizonyos időközökben a szövet egy részét kézzel kifacsarjuk és megfigyeljük a ki- 80 szorított átitató anyag jellegzetességeit, mint pl. a folyadék zavarosságának csökkenését, vagy pedig úgy, hogy a szövet : egyes darabkáit kimossuk és a mosófolyadék zavarosságának fokát vizsgáljuk 85 meg. Magasabb hőmérsékletet is alkalmazhatunk, amely rostos anyag távollétébén nem okozná még a latexkeverék koagulálását így azonban sietteti a szilárd anyagnak az átitató anyagból való le- 90 választását. A latexgumi kívánt mennyiségének a rostanyagra való leválasztása után, az így kezelt anyagot kimoshatjuk, megszáríthatjuk, ha kívánatos, vulkanizálhatjuk és kikészíthetjük. Ez az eljárás 95 további megkülönböztetett előnnyel jár olyan kezelésekkel szemben, amelyeknél a felszívódott latexet előbb meg kell szárítani ahhoz, hogy a rostanyag bevonatát képezze és amelyeknél a meg- 100 szárított anyagot ezután még ki kell mosni és újból meg kell szárítani. Ennél az eljárásnál két szárításra van szükség, míg a jelen esetben csupán egy szárítást kell végezni, mivel a guminak a rostokban 105 való leválasztása nedves állapotban történik és így a kezelt anyagnak kimosása lehetséges anélkül, hogy megszilárdítás végett előzetes szárításra volna szükség. Az előbbi példákban a latexkeverék 110 pH-ját hangyasavval mint illó savval csökkentettük le, mindazonáltal erre a célra más savak, pl. ecetsav, tejsav, borkősav, foszforsav, sósav és kénsav is
