121924. lajstromszámú szabadalom • Taposó hajtószerkezet, különösen kerékpárokhoz

2 131924 2—8. ábráik a hajtószerkezet bizonyos elemeinek különböző helyzeteit tüntetik fel. A 9. ábrán a taposóforgattyú kapcsol óbes-5 rendezése metszetben látható. A 10—13. ábrák a szerkezeti megoldás további változatait vázlatosan tüntetik fel. A bemutatott hajtószerkezet (1) tokjában (2) tengely van, melyen (3, 3') tapusó-10 forgattyúk vannak megerősítve. E!

|ta posóforgattyúik egymáshoz képest 180°-kal vannak eltolva. A (3, 3') taposóforgattyúk (4, 4') forgattyúesapjain egy-egy kétkarú (5), illetve (5') taposóemelő van fo-15 roghatóan ágyazva. Mindegyik taposóemelő mellső végén egy-egy (6) lábítóvan. míg e taposóemelők hátsó végével (7). illetve (7') csatlókar kapcsolódik, mely a taposóemelőt a (8), illetve (8') vezérlő-20 íorgattyúval köti össze. A (8, 8') vezérlőforgattyúk közös (9) tengelyen vannak megerősítve. Ez utóbbin (10) fogaskerék van felékéivé, mely a (2) tengelyen elrendezett (11) fogaskerékkel kapcsolódik 25 A hajtószerkezet működési módja a 2—8. ábrákból tűnik ki. A 2. ábrán látható helyzetben' az (5) taposóemelő (I) munkalöketének kezdetén van. E munkalöket megközelítőleg 30 körív. Ha a lábitó lefelé mozog, amint ez a 3—5. ábrákon fel van tüntetve akkor az (5) taposóemelőt pontosan a (3) taposóforgattyú karjának irányába állítjuk be. Az (I) munkalöket vége köze 35 lében a taposóemelő a (3) forgattyú karjával megközelítőleg párhuzamosan áll be. A (8) vezérlőforgattyú tehát az (5) taposóemelő hátsó végét akként vezérit, hogy a taposóemelő és a (3) taposóforgattyú 40 többé-kevésbbó egyenuiozgásban inegköze lítően egy merev test gyanánt lefelé forognak,. A lábbal a lábítóra átvitt erő tehát olyan emelőkaron működik, mely legalább is megközelítően az (5) taposóemelő egyik 45 karjának a hosszával (4. ábra) és a (3) taposóforgattyú karjának hosszával egyenlő. A (8) vezérlőforgattyú erőátvitel közben bizonyos tekintetben támasztékát adja a taposóemelő hátsó végének. 50 Közvetlenül az előtt, imielőtt az, (5) taposóemelő (I) munkalöket alsó végét eléri, a.(8) vezérlőforgattyú az (5) taposóemelőt veizérli, úgyhogy utóbbi a (3) taposóforgattyú (4) í'orgattyúesapján 55 aránylag erősen kileng. A taposóemelő hátsó vége hátramozog és ezután következik be a, kábítónak (II) hátramozgása. Ez az út lényegesebb rövidebb, mint az (1) munkalöket. A lábítónak visszamozgása alatt végzi el most már a (3') taposóemelő 60 a- maga munkalöketét. E (3') taposóemelőnek munkafolyamata pontosan megegye zik a (3) taposóemelőével. Hogy már most a munkalöketet változtathassuk, a taposóforgattyúkat és vezérlő- 65 forgattyúkat egymáshoz képest állíthatóvá képezzük ki. A (8) vezérlőforgattyú állíthatóan ül a (9) tengelyen és a rajzon fel nem tűntetett szervvel különböző szöghelyzetekben kapcsolható e (9) tengellyel. 70 A 9. ábrán, látható megoldási példában a (16) csappal felszerelt (15) tárcsa kábellel vagy effélével tengelyirányban eltolható és pedig valamely rugó hatása ellenében, A (15) tárcsát a kerékpáros menet közben 75 állíthatja, úgy hogy a (16) csapok a (11) fogaskerékből kilépnek. A rugózó kerék a fogaskeréknek és (15) tárcsának viszonylagos elállítását biztosítja; ha a (15) tárcsát a kábelvezeték szabadon engedi, ak- 80 kor a fogaskerék ismét mereven kapcsolódik a tengellyel. Az (1) tokban magában véve ismert módon elhelyezett áttételi fogaskerékmű (12) állítóemolővel kapcsolható, úgyhogy a ke- 85 rékpárcs szabadon választható áttétellel mehet, mimellett a viszonyok természetesen olyanok lehetnek, hogy a kapcsolás menet közben foganatosítható. A hajtószerkezet (1) tokja a kerékpár- 90 vázon leugethetően és rögzíthetően lehet elrendezve, úgyhogy a tok elforgatásával a lábitók pályáját a maga egészében elforgathatjuk és az új helyzetben rögzíthetjük. 95 A. taposóemelők egyenesek vagy görbék lehetnek, hogy a lábnak befolyása min denkor a legjobb hatásfokkal érvényesülhessen. A taposóemelők azonkívül rugalmasak 100 is lehetnek. ' Gyakran kívánatos, hogy a (6) Mihi tó felső irányváltozásánál a felfelé- és lefelémozgás közötti átmenetet a (III) görbe szerint engedjük fokozatosan lefolyni. Az 105 egyik mozgásirányból a másikba való átmenet a 10, ábrabei i (IV) görbe szerint nem olyan hirtelen, mint a 2. áhra-beli hajtószerkezet mozgás-görbéjénél, ami a kerékpárosra nézve sokkal R-ciellemesebb. 110 E 'célból — miként a 10. ábrán látható — az (5, 7) és (8) alkatrészek az (x, y) és (z) esuklópontok'baii pótlólag vezé/tielhetőlk. így pl. az (5) és (7) alkatrészek egymással találkozó végei közé vezérlőszerveket 115 iktathatunk, melyek az (5) és (7) alkat-