121880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ciklopentanopolihidrofenantrénsorozat ketonjainak előállítására

2 131880. leteket értünk, mint amilyenek litium­metiL nátrium-benzil, fenilkálium, aceti­lénkálium, cink-, magnézium- és higany­dialkilok, alumínium-trialkilok, ón-di és •5 -tetraalkiíok, továbbá szerves fémlialo­genidek, pl. a kalcium, .higany, ón és ólom, különösen azonban a magnézium és cink szerves halogenidjei, mint amilye­nek a metil-, etil-, allil-, vinil-, acetilén-, ílO meíiléter-, eiklohexil-, fenil- vagy benzil­magnézium- vagy -cink-halogenidek, ille­tőleg alkotóelemeik. Alkalmazhatjuk vé­gül reakcióképes metiléncsoportokat tar­talmazó vegyületeknek fémszármazékait •15 is, pl, ß-dikarbonsavszarmazekokat, ß­ketokarbonsavszármazékokat vagy ß-di­ketonokat, pl. a reakcióképes metiienen irionohelyettesített származékokat is. Példaképen megkívánjuk említeni a ma-20 lonészterekből, malonitrilből, malonamid­bó], analog ciánecetsav- és acetecetsav­származékokból, acetilacetonból, vala­mint helyettesítési termékeikből és homo­lógjaikból levezetett fémszármazékokat, 25 melyek pl. alkálifémeket, rezet, alumí­niumot sth. tartalmaznak. Miután a különböző szerves fémvegyü­leteknek és a karbonsavaknak, illetőleg különböző származékaiknak reakcióké­;30 pessége is igen különböző, avégből, hogy tényleg ketonokat kapjunk, mindenkor a megfelelő reakciórésztvevőket és a magukbanvéve ismeretes reakciófeltéte­leket (lásd pl. Houben—Weyl: Methoden 35 der organischen Chemie, 2. kiadás, 4. k. 777. lap és köv. lapok, 897. lap és köv. lapok) k.ell betartani. így pb nitrilekbő] vagy sav-amidokból Grignard-vegyüle­tekkel minden további nélkül jó hoza-40 dékkal ketonokat kapunk. Ezt az ered­ményt megfelelő munkamóddal elérhet­jük akkor is, ha savanhidridekből és karbonsav-alkálisókból indulunk ki. Ha savhalogenidekkel dolgozunk, akkor pl. 45 nem ajánlatos a magnéziumvegyületek­ből a kiszámított mennyiségnél lényege­sen többet venni vagy pedig a kissé reakciórenyhébb cinkvegyületeket alkal­mazni, ha a reakciót a ketonfokozaton 50 akarjuk megállapítani. Itt alkalmazha­tunk pl. helyettesített vagy helyettesí­tetlen alkil-, aralkil- vagy ariialkáli­vegyületeket is. Behatásra hozhatjuk végül a savhalogenideket reakcióképes £5 metiléncsoportokat tartalmazó vegyüle­tek fémszármazékaival és az így kapott kondenzálási termékeket, amennyiben kívánatos, magábanvéve ismert módon hasíthatjuk és dekarboxilezhetjük, azaz pl. elszappanosíthatjuk, keton- vagy sav- 60 hasításnak vethetjük alá stb. Ajánlatos még előképzett szerves fémvegyületek alkalmazása helyett az egyes komponen­seket a karbonsavakkal, illetőleg sav­származékokkal behatásra hozni, külö- 65 nősen olyan esetekben, amikor a szerves fémvegyületek nehezen hozzáférhetők, vagy mint ilyenek egyáltalán ismeret­lenek, pl. klórmetiléter, vinilbromid és másefféle esetében. 70 A reakciókeverékeket ismert mód­szerekkel dolgozhatjuk fel. így pl. mag­nézium- vagy cinkvegyületek alkalmazá­sakor a legtöbbször primer képződő, fém­tartalmú addíciós vegyületeket híg savak- 75 kai elbontjuk. Ha nitiilcxidok.ból indul­tunk ki, akkor a képződött ketoximok savaknak kissé erélyesebb behatásával szintén ketonokká alakíthatók át. Ha végül a reakcióhoz 17-oxi-, 17-aciloxi- so vagy 17-alkoxi-kar bonsavakat, illetőleg savszármazékokat alkalmaztunk, akkor esetleg a kapott reakciótermékekkel köz­vetlenül ezután vagy további reakciókat követő leg vizet, savat vagy alkoholt le- 85 hasító szereket hozhatunk behatásra és ha kívánatos, a képződött kettős kötése­ket hidrogénezhetjük. Ezt követ őleg ilyen hidrogénezést pl. akkor is véghez vihe­tünk, ha már kezdetben 16,17 helyzet-90 ben telítetlen vegyületekből indultunk ki. Karboxilcsoportok és származékaik he­lyett a szerves fémvegyületekkel más helyettesítők is behatásra léphetnek. így Grignard-vegyületek pl. ezenfelül hidr- 95 oxil-, amino-, aciloxi-, keto-, aldehid-és nehezebben halogéncsoportokkal is reagálnak. Az előbbi esetekben azonban a magnéziummal alkotott addíciós vegyü­letek elbontásakor ismét minden további 100 nélkül a változatlan, illetőleg csak el­szappanosít ott helyettesítőket kapjuk vissza. A jelenlevő ketonok, ha a reakció nem kívánatos, enolszármazékaikká, pl. enolészterekké vagy -éterekké való át- 105 alakítással védhetők meg átmenetileg. A ciklopentanopolihidrofenantrénsoro­zatnak képződő ketonjai gyógyászatilag igen értékes vegyületek vagy ilyenekké átalakíthatók. 110 1. Példa. 4,8 rész A4 > 5 -3-acetoxi-17-benzoxi­etio-kolensavat 7 rész abszolút benzol- 115 ban szuszpendálunk és a keverékhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom