121786. lajstromszámú szabadalom • Katóda kisütőcsövekhez

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI wSSÄ SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 121786. SZÁM. Vll/d. (VIÍ/j.) OSZTÁLY. — F. 8430. ALAPSZÁM. Eatóda kisütó'csövekhez. Fernseh Akt.-Ges. cégr, Berlin-Zehleudorf. A bejelentés napja 1938. évi június hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 28-ika. Ismeretes fényelektromosan, szekunderelektromosán, vagy izzóelektromosan emittáló rétegek olyan előállítása, hogy fémes alátétet vegyi hatásnak, főként oxidáció-5 nak vetnek alá és az így keletkezett réteget megfelelő fémmel kezelik. Kezelő-' fémül előnyösen könnyűfémeket: alkalies földalkálifémeket használnak, amelyeknek különösen erős elektropozitív tulaj-10 donságai vannak. Ismeretes pl. izzóemiszszióhoz katódák olyan előállítása, hogy wolf rám drótot felületén oxidálnak, majd gőzöléssel báriumot visznek fel rá. Vizsigálatok azt mutatták, hogy az ilyen réte-15 geknek a fényelektromos' és szekunderelektromos emissziója is jó. Az ilyen rétegek előállítására való másik eljárás az, hogy ezüstöt oxidálnak és a keletkezett felületet alkálifémmel, főként céziummal 20 kezelik. ' A végleges nagy aktivitású réteg keletkezése nagyon bonyolult folyamat, amelyről azonban egyet-mást már tudunk. így pl. cézium rét egeknél a

zt találták, hogy 25 a legnagyobb szekundérelektromos vagy izzóelektromos emisszió létesítésére kisebb céziummennyiségek szükségesek, mint' a legnagyobb fényelektromos emisszió elérésére, viszont az izzóelektromos és sze-S0 kundérelektromos maximum valószínűleg azonos céziummennyiségnél van. Emellett a szükséges céziummennyiségek Különbségei az egész szükséges mennyiségre voJ natkoztatva kicsik. Ez úgy magyarázható,' 35 hogy a felhasznált cézium túlnyomó része elicfezöris a keletkezett vegyület —\ ez esetben ezüstoxid — átalakítására használódik fel és a kilépési munka jelentős1 csökkenését, amelynek eredménye a nagy1 szekundérelektromos, izzóelektromos vagy 40 fényelektromos teljesítmény, csupán a vegyileg nem kötött fölös cézium okozza. Emellett esetleg vegyileg nem kötött céziumok már egyatomos hártyája is elegendő! a maximális izzóelektromos vagy 45 szekundérelektromos emisszió' létesítésére. Viszont a legnagyobb fényelektromos hatás elérésére szükségesnek látszik, hogy az oxidréteg belsejében is még vegyileg nem kötött cézium legyen jelen, amelyen 50 a ienyelektronok valószínűleg felszabadulnak. : Amint a kísérletek mutatják, ehhez is nyilvánvalóan csak nagyon kis cézranH fölösleg szükséges és ez a fölösleg talán 55 az egész céziummennyiségnek csak néJ hány ezreléke. A nagyérzékenységű rélegek megismételhető1

előállítása igen nagy nehézségekbe ütközik, minthogy az előbbi fejtegetések szerint 1 ezrelék alatti pon- 60 tosságra volna szükség nemcsak a céziumi mennyiség, hanem a felvett oxigén megJ határozásához is. Valóiban a gyakorlatban lehetetlennek bizonyult a cézium- és' oxigénmennyiség olyan pontos adagolása,' 65 hogy azok a fényelektromos rétegen maJ radék nélkül felhasználódjanak. A valóságban csaknem minden fényelektromos' és másefféle cellánál a nagyérzékenységű' rétegen kívül szükséges, más fémrészek 70 döntő szerepet játszanak ä rétegek kéJ szítésénél. így pl. fényelektromos céziumcellák előállításánál, amelyek a gyakor-i latilag elérhető! pontossággal foganatosított oxigén- és céziumadagólássial megH 75 ismételbetően, nagy érzékenységgel állít-