121722. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó elektróda és eljárás annak előállítására
2 121722. t,ést kapja, — amint fent már jeleztük — céziumból vagy annak oxidjából állhatí, Az aljzatot, amelyre a szigetelőrétegetfelvisszük, csaknem bármely vezetőanyag, ;5 mint pl. nikkel, aluminium, ezüst vagy ezek ötvözetei alkothatják A rajzon az 1. ábra olyan elektronsokszorozó-berendezés vázlatos nézete, amelybein a, talál'JO many szerinti elektróda előnyösen felhasználható; a, 2. ábra a találmány szerinti sokszorazóelektróda vázlatos nagyított léptékű metszete. 15 Az 1. ábrán a találmány szerinti elektródát magában foglaló elektronsokszorozónak Y-aiakú légtelenített (1)J burája van, amelyben az egyik szár végéhez közel a fényérzékeny (3) katódaj, a másik szár* :20 végéhez közel pedig az (5) kimenőeltektróda van felszereiive. A kafóda anyaga' ezüst lehet, amelyen céziumoxidból való felülteti réteg van. A fényérzékeny katóida^ amely a primer elektronok forrása, más 35 elektronforrássalí, pl. termionos katódával vagy másik s'zekundéremissziós elektróda' val helyettesíthető. ) A szekundér elekbronemisszióra képesl (7) elektróda bura nyakában van felsze-' 30 relve olyan helyzetiben, hogy a tényérzé-1 kény (3) katódából kibocsájtott elíektro-1 nok számára hozzáférhető és az (5) ki-^ menőelektródából is látható legyen. Egyszerűség kedvéért, a tartány nyakába sz©v 35 reit elektródát «isokszorozóelektródának»' fogjuk nevezni. > Valamely változó vagy állandó fényforrást a burához képest úgy helyezünk el!/ hogy annak fénye a fényérzékeny kató•40 dara esik. A rajzon a fényforrást a• (8). lámpa jeliképezi, amely a változtatható (11) ellienállással együtt a (9) telep áram'» köréi16 v 3 * 1 kapcsolva és amelyhez a (13> lencse tartozik. / 45 A fényforrásból jövő fény hatására aj fényérzékeny katqda felületét rendezetleni irányokban elektronok hagyják el. Mint? hogy kívánatos az összes elektronoknak a sokszorozóelektródán való fókuszbajgyüj-i 50 tése vagy összpontosítása, a' bura egyik szára körül a fényérzékeny katóda és a sokszorozóeliektróda között a (15) elfekt tromágneses tekercset alkal!ma!zhatjuk. Hai sonló (17) tekercset aükalmaizhatunk a 55 bura másik szára körül, avégből, hogy a szekundérelektronokat a kimenőelektrőt dán összpontosítsuk. A különböző fókuszbagyüjtő tekercseli egyirányú feszültséget a (19) telepből vagy hasonló áramforrásból; kapnak. A rajzon 60 e tekercseket úgy tüntettük fel, hogy azok a telephez párhuzamosan kapcsoltak, mii mellett a (21) feszültségosztót és több (23), és .,(25) érintkezőt alkalmazunk, hogy a különböző fókuszbagyüjtő mezőáramoki 65 nagyságát, külön-külön szabályozhassuk. A tekercsek polaritása nem játszik szerepet. Az elektronok elektrosztatikus módszerreJJ is íókuszbagyüjthetők vagy az elektrosztaT tikus és mágneses módszer együttesen isii 70 alkalmazható. \ A bemutatott elektronsokszorozó működ-* telesekor az (5) kimenőelektróda bármilyen megfelelő használati áramkörhöz, pl. a (27) reléhez kapcsolható. A bemutatott 75 típusú sokszorozó használatánál a fényérzékeny katóda az egyenirányú feszültséget szolgáltató (31) forrásra kapcsolt (29) feszültségosztó negatív kapcsához, az (5) '.kimenőelektróda annak pozitív kap- 80 csához, a (7) sokszorozóelektróda pedig annak közbenső' pontjához kapcsolható. A rajzon 'feltüntetett viszonylagos feszültségek csak példaképeinek. A találmány értelmében a (7) sokszo- 85 rozóelektródának (2. ábra) (33) aljzata van, amely megfelelően gázmentesített nikkel-, aluminium-, ezüst-, rézlemezből vagy tetszésszerinti más fémlemezből, vagy pedig fémes vezetőréteggel bevont üveg- 90 bői vagy hasonlóból készülhet. Ez a (33); réteg1 a (35) szigetelőréteget vagy -filmet hordja, amely lényegileg alkaliföldfém borátjából, mint pl. bárium-,, stronciuflnvagy kalciumborátból, vagy ezek keveréké- 95 bői áll. A borátréteg fölé emisszióképes anyagból való igen vékony réteg van felvíve; ez emissziós anyagot az alkálifémek vagy ezek oxidjai közül választjuk. Egyegy réteg vastagsága célszerűen nem na- 100 gyobb, mint 0.025 mm. ' Az alkaliföldfém-borátból való (35) réteget a (33) vezetőrétegre az elektródának az (1) csőbe való felszerelése előtt vihetjük fel, pl. úgy, hogy a (33) íelüljetet 105 légtelenített tartányba helyezzük, amelyben spirális vagy hengeres fűtőszál van felszerelve, amely utóbbi, pl. menetei között, kis' mennyiségű ömlesztett borátot hord és az^ után a borátot pl. a fűtőszál hevítése út-' 110 ján elgőzölögtetjük. A fémfelületnek külön tartányban eszközölt bevonása ázzál az előnnyel jár, hogy egyidejűleg több elektródát vagy olyan nagyobb kiterjedésű fe* lületet kezelhetünk, amelyet később egyes 115
