121722. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó elektróda és eljárás annak előállítására

121732. 3 elektródákra vághatunk fel. Ha kívánatos, hogy a (33) felületet magában az elektron, csőben a cső összes elektródáinak felszerelése után vonjuk be, akkor a csövet a: (7) 5 elektróda közelében (nem ábrázolt) nyakrésszel láthatjuk el, amelybe a borátot hordó segédfűtőszervet szereljük. A nyakrészt a borátréteg felvitele után szokás szerint leforrasztjuk. 10 A bemutatott tipusú cső előállításánál a boráttal kezelt (7) elektróda és a többi elektróda felszerelése után a csövet nagy mértékben légtelenítjük és azután abba, célszerűen párologtatással, kis mennyiségű 15 alkálifémet, mint pl. nátriumot, káliumot, rubidiumot vagy céziumot viszünk be. Cézium különösen előnyösnek mutatkozott. Csak annyi alkálifémet használunk fel, amennnyi szükséges ahhoz, hogy a (7) 20 elektróda borátrétegén vékony bevonatot alkosson és a (3) katódát érzékennyé tegye. A céziumbevonat célszerűen 0.025 mnunél nem vastagabb, molekuláris, vékonyságú réteget alkot. A (7) elektróda 25 bevonata ez esetben "valószínűleg nem folytonos és feltehető, hogy az egymástól közzel elválasztott és, a borát útján egymástól, valamint az alatta fekvő (33) fémaljzattal szemben szigetelt fémmolekulákból áll!. 30 Az is lehetséges, hogy a cézium bizonyos ,mérlékig a borátrétegbe behatol. Ennélfogva a használt «réteg», «ífilm», «felületi bevonat» és hasonló kifejezések nem jelentenek szükségképen fizikai folytonos-35 ságot és homogenitást, hanem olyan tág értelmezést engednek meg, amely a jelen fejtegetéseinkkel összhangban van. A csövet az alkálifém bevitele után előnyösen 200 C fokon kb. 10 percig éget-40 jük és azután a környezeti hőmérsékletre 'lehűlni hagyjuk. Hűtés után a csőbe tiszta oxigént viszünk be, hogy az a céziummail reakcióba lépjen és aiz oxigént a csőben rövid ideig bennhagyjuk. Ezután iá csövet 45 isimét légtelenítjük olyan nyomásig, iamely elég alacsony ahhoz, hogy a használat közben fellépő ionizációt megakadályozza. Valószínű, hogy az alkaliföldfém-borátból álló (35) rétegen lerakódó alkálifém szin-50 tén oxidálódik és ezzel a (7) elektródának szekundérelektronokat kibocsájtó képessége növekszik. Megjegyzendő azonban, hogy a céziummal és boráttal bevont (33, 35, 37) fémréteg égetése még oxigén bevitele nélkül is olyan felületet szolgáltat, 55 amely az eddig ismert felületeknél sokkal hatékonyabb, bár nem olyan hatékony, mint az olyan felület, amely alkaMföldtémborát bevonaton lévő oxidált alkálifémből áll. 60 A találmányt nem korlátozzuk a működésnek fent leírt elméleti magyarázatára; ezt a magyarázatot u. i. csak a megértés elősegítésére közöltük. Szabadalmi igénypontok: 65 1. Elektróda, azzal jellemezve, hogy az vezető1

aljzatból, elektronemissziós felületi rétegből és e kettő között szigetelő közbensőrétegből áll, amely utóbbit valamely alkaliföldfém szigetelő vegyülete 70 alkotja. 2. Az 1. igénypontban védett elektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg vastagsága 0.025 mmnél nem nagyobb. ' 75 3. Az 1, vagy 2. igénypontban védett elektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg valamely alkáliföldfém bor át ja. 4. A 3, igénypontban védett elektróda ki- §o viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbensőréteg bárium-, stroncium- vagy kalciumborát. 5. Az előiző igénypontok bármelyikéhen védett elektróda alakja, azzal jellé- 85 mezve, hogy az elektrónemissziós felületi réteg valamely alkálifémből vagy ilyen fém oxidjából áll. ' 6. Eljárás az előző igénypontok bármelyike szerinti elektróda előállítására, 99/ amelynek fémfelületű aljzata van, azzal jellemezve, hogy az aljzat fémfelületére valamely alkaliföldfém-borátból való réteget és erre elektronemiszsziós anyagból, pl. alkálifémből való g5 réteget viszünk fel. 7. A 6. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az alkálifém-réteget oxidáljuk. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertnik István m. klr. szab, bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.