121648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumtartó fémedények előállítására
Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131648. SZÁMVII, d. OSZTÁLY. — JE. 3318. ALAPSZÁM. Eljárás vákuumtartó fémedények előállítására. Allgemeine Electricitäts Gesellschaft Berlin, mint a Telefnnken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m, b. H. Berlin, jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 23-ika. A találmány eljárás fcisütőcsövekhez, vagy hasonló készülékekhez való vákuumtartó fémedények előállításaira, melyeket az eddig szokásos üvegedényekbe-5 lyett újabban, gyakran lisjználnak. A találmány kiváltképen az utolsó vákuumtartó kötés létesítéséire vonatkozik, melyet a kész, beépített elektródarendszer jelenlétében kell előállítani. Ennél az 10 utolsó váfcuumtartó. kötésnél annyiban vannak különleges viszonyoik, ímert az elektródarendszer jelenléte folytán csak olyan kötési eljárásokat szabad felhasználnunk, melyek as egész csövet csak 15 kis mértékben hevítik fel. A fémes edényrészek jó hővezetése folytán ugyanis különben az, elektródarendszer túlságos mértékben felhevülve oxidálódna, vagy egyéb kárt slzenvedne. Azonkívül az, ilyen 20 kötés létesítésekor különös gonddal kell eljárni, mert e kötésben, adódó hibák az egész, csövet használhatatlanná teszik. Ez oknál fogva a vákuumtartó' kötés előállításánál csak az ellenállásos' he-25 gesztőeljárás jön tekintetbe. A forrasztás sos eljárások már azért sem jönnek számításba, mert azoknál az, összeforrasztandó részieket jól fel kell hevíteni. Ezt a felhevítést a|zon,ban nem tudjuk az összekö-30 tendő részekre korlátozni, hanem az, egész csőre és az elektródarendsze^re is kiterjed. Azonkívül folyósító anyagokat kell használni, melyeknek: maradványai később a csőben könnyen a vákuum elrontására 35 vezethetnek. A keiményforraszos eljárásnál, melyet a kötéssel szemben megkövetelt hőállóságból kifolyólag alkalmaznunk kellene, könnyen finom tömítetleniSiégek képződnek, melyek az egész csövet használhatatlanná, tesjzik. A fényív- és, a 40 gázhegesztési eljárásokai: sem használhat-! juk az utolsó vákuumtartó kötés, előállítására. Ezek: az eljárások ugyanis általában az összekötendő részek sóikkal nagyobb falvastagisáigát tételezik fel, mint 45 aminőt kisütőcsövek vákuumedényeinél általában felhasználnak. Ezenkívül a hegesztési varrat egyenlőtlen, úgyhogy a vákuumtartóságot nem biztosítja. Tömítetlenségek, elégtelen hevítésből szármázó 50 hibás helyek folytán, valamint túl nagy hevítósiböl szármiazió elégésből adódhatnak. A varratban könnyen buhorékzárványok képződnék, melyek később a vákuum romlására vezethetnek, Ezeknél az 55 eljárásoknál is éppen úgy, mint a forrasiztásos eljárásoknál nem kerülhetjük el, hogy a csövet a. maga egészéiben, aránylag nagymértékben felhevítsük, Végül a fentemlített eljárások nem alkalmasak a 60 tömeggyártásra, mert azokat kézzel, vagy pedig lassan működő gépek: segítségével kell foganatosítanunk, Az ellenállásos hegesztésnél csupán az os!?|zekötendő részeket hevítjük hegesztési 65 hőmérsékletre. Ezenkívül a hegesztési időt, oly rövidre szabhatjuk, hogy a cső általánosságban vett említésre méltó felhevül ését elkerüljük. Az eddig alkalmazott ellenállásos he- 70
