121648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumtartó fémedények előállítására

'fW 131648. gesztő eljárásoknál fémből való vákuumtartó edényeik előállítására az általában gyűrűs varratot egyszerre állították elő, amennyiben megfelelő - gépek és vezérlő-5 berendezéseik segélyével és megfelelő nyomás használata mellett — 50.000— 70.000 amper nagyságrendű — igen erős áramot — 50 periódusú váltóáram 1—2 periódusának megfelelő — igen rövid 10 ideig vezették a hegesztési varratba. így tömegyártásnál jól vákuumtartó hegesztési varratokat lehet előállítani és a hőfejlődést aránylag kis mértéken tartani. Ennek az eljárásinak azonban az a hát-15 ránya, hogy rendkívül nagy és összetett és ennélfogva drága hegesztő gépekre vezérlőberendezésekre van szükség. E hátrányt a találmány értelmében aként küszöböljük ki, hogy villamos kisütőesö-20 vek fémből való vákuumtartó edényeinek előállításánál az edény egyes részeinek a kötését ellenállásos hegesztései zárt, önmagába visszafutó varrat mentén időriendben egymásután következő, egymástól 25 különálló egyes hegesztésekkel állítjuk elő. Megállapítottuk, hogy ezzel az eljárással kifogástalan vákuumtartó varratot érünk el, habár első látszatra attól kellene tartanunk, hogy a hegesztett varrat 30 fokozatos kialakulása közben csökkenő érintkező ellenállás az utolsó varratrészek •kifogástalan hegesztését meghiusítja. Ez azonban a valóságban nem következik be. A találmány szerinti eljárásnak a fent 35 ismertetett ismeretes eljárásokkal szemben az a nagy előnye, hogy azt aránylag egyszerű eszközökkel foganatosíthatjuk. Az eljárás továbbá épp úgy alkalmas a tömeggyártásra, mint a fent ismertetett 40 eljárások és a hőfejiődós sem nagyobb. Aránylag gyenge áramokat alkalmazhatunk, míg a fentismertetett eljárás olyan erős áramokat igényel, hogy eme áramok előállítására különös berendezésre van 45 szükség. A cső tartására ia hegesztési művelet tartamára az összekötendő edényrészeket legcélszerűbben forgatható tartókészülékbe helyezzük. A csövet a hegesztési művelet 50 alatt kézzel is forgathatjuk. Jobb azonban ha a csövet a motorral, vagy egyéb menesztőkészülékkel forgatjuk, mert így sokkal egyenletesebb forrasztási varratot kapunk, mint amit a kézzel való forgatással 55 elérhetünk. Emellett továbbá lehetséges, hogy a forgatási sebességet a felhasznált hegesztőárain erősségével kedvezően összhangba hozzuk. A hegesztésre egyenáramot is használhatunk, azonban előnyösen váltóáramot 60 használunk, mert ekkor a szükséges erős áramokat és a rövid áriamlökéseket transzformátorral vagy tiratronnal igen egyszerűen előállíthatjuk. A találmány értelmében a varratot egyes ponthegesz- 65 tósekből állítjuk elő, amiikoris az egyes hegesztési pontok egymást átlapolják. Erre megint két lehetőség kínálkozik. Az időrendben egymásután történő ponthegesztéseket térbelileg is egymást köve- 70 tőén állíthatjuk elő vagy az időrendben egymásután következő hegesztési pontokat térbelileg elkülönítjük és a cső teljes fordulata után állítjuk elő a következő hegesztési pontot közvetlenül az előzetesen 75 előállítottakhoz csatlakoztatva. A eső menesztését a tartószerkezet segélyével szakaszosan vagy folytatólagosan foganatosíthatjuk. A ponthegesztés egyes áramlökéseit célszerűen tiratronnal vezéreljük. 8° Továbbá különösen az utóbb említett eljárásnál a legcélszerűbb, ha a hegesztendő alkatrészek menesztő hajtószerkezetét, továbbá a hegesztési áramlökéseket közös vezérlőberendezéssel szabályozzuk. így 85 biztosíthatjuk, hogy az egyes hegesztési pontok helyesein csatlakoznak egymáshoz. Mivel az edény egyes részei a hegesztéskor könnyen megvetemedhetnek és nem mindig lehetséges, hogy a cső valamennyi 90 alkatrészét a tartókészülékbe fogjuk be, ajánlatos, ha a tulajdonképpeni hegesztési művelet előtt az edény alkatrészeit ideiglenes rögzítés céljából néhány ponthegesztéssel egymáshoz kapcsoljuk. 95 Hogy a hőfejlődést a legcsekélyebb mértékre szorítsuk le, ajánlatos, ha magát a hegesztési varratot és annak környékét, valamint a hegesztő elektródákat mesterségesen hűtjük. Legcélszerűbb, ha ehhez 100 gáz- vagy légáramot használunk. Az oxidálás veszélye miatt legjobb, ha inert gázt, pl. nitrogént vagy hidrogént használunk. A rajzon a találmányt néhány kiviteli 105 példa kapcsán közelebbről magyarázzuk el. Az 1. ábrán (1) és (2) a fémes vákuumedény két felét jelenti. Mind a két rész végén sugárirányú perem van, melyek no révén egymásra felfekszenek. A két részt a peremek (3) részén hegesztjük egymással össze. A csövet amellett a (4) tartóeszközbe forgathatóan ágyazott két (9) és (10) tányérral tartjuk össze. A (7) és (8) 115 hegesztőelektródák tárcsaalakú görgők,