121477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramló folyékony vagy légnemű közegek mennyiségének lég- vagy gáznyomástól függő kényszerműves szabályozására, kiváltképpen robbanó vagy égési mótoroknál

4 121477. ból nem szabad megengedni. A szabályozás ebben az esetben is úgy történik, inint a túlméretezett hengerrel bíró motornál, vagyis hogy a kompresszor elé 5 vagy a kompresszor és a motor közé fojtószelepet kapcsolunk, amely csak 6000 méter magasságban van teljesen nyitva, a földszín felé közeledő repülésnél azonban fokozatosan bezáródik, míg végre a 10 földszín közelében annyira el van zárva, hogy a motor ugyanannyit teljesít, mint a magasságban. A kényszerműves szabályozás célja ebben az esetben tehát az, hogy a fojtószele-15 pet a légnyomástól függőségben, egy egyértékűleg meghatározott helyzetbe hozzuk. Ezt a célt a találmány tárgyát tevő módszerrel a 2. ábrán példaképen feltüntetett szerkezet segélyével a következő-20 képen lehet megvalósítani. A berendezésnek az a része, amely azí (5) dugattyúból, a (6) hengerből, a (7) rugóból, a dupla venturicsőből és az összekötővezetékekből áll, egyezik az 1. ábra szerinti berende-25 zéssel. A különbség a két berendezés között csak abban van, hogy most az '(5) dugattyú nem egy tűt állít el, hanem a (17) és (21) rudak . és az ezeket kapcsoló (19) szögemeltyű segélyével állítja el a 30 (22) karral azt a (15) fojtószelepet az atmoszféra nyomásának megfelelő helyzetbe, amely a motor teljesítményének szabályozására szolgál. Tekintettel arra, hogy a külső levegő minden nyomásérté-35 kéhez a fojtószelepnek egy bizonyos, meghatározott állása tartozik, a szerkezet méretezéséhez és alakításához szükséges adatok rendelkezésre állanak. Minden aímoszféranyomásnak ugyanis megfelel 40 eg>, a (7) rugó méretétől függő (5) dugattyúhelyzet és (15) fojtószelepállás. A dugattyút és a fojtószelepet olyan kinematikai lánc közbeiktatásával kell egymással kapcsolni, hogy ezek a helyzetek 45 egymásnak megfeleljenek. A 2. ábrán feltüntetett kivitelnél közvetlen kapcsolatot látunk az (5) dugattyú és a (15 fojtószelep között; ez a megoldás azonban a szükséges és a -mindenkori viszonyok szerint 50 más- és másként kialakítandó kinematikai hVnckapesolatot épen csak jelképezi. Az előbb példaként említett esetnek megfelelően — amikor egy kompresszoros motor teljesítményét 0 és 6000 méter között 55 akarjuk állandónak megtartani — az (5) dugattyú legszélső jobboldali helyzete mindenesetre a 6000 méter magasságnak és ezzel a teljesen nyitott fojtószelepnek, a legszélső baloldali dugattyúállás pedig a földszin közelében való repülésnek és a 60 fojtószelep azon helyzetének kell hogy megfeleljen, amely mellett a fojtószelep és a motor közötti csőrészben a motorba beszívott levegő nyomása egy fél atmoszférára van lefojtva. 65 A találmány tárgyát tevő eljárás nemcsak az ismertetett két szabályozást, hanem mindenféle más olyan szabályozást is lehetővé teszi amelyet a motor szívócsövében keletkező nyomásváltozással 70 kapcsolatosan kell végrehajtani. Az elv minden esetbem az, hogy a levegőt vagy gázt, amelynek nyomásától függőségben akarjuk a szabályozást végrehajtani, a kritikus sebességgel (hangsebességgel) 75 venturicsövön vezetjük át és a létrehozott depressziót dugattyúval bíró hengerbe vagy mietmbrános dobozba vezetjük, amely az előidézett nyomáskülönbség mértékének megfelelő elmozdulást végez és ezt az 80 elmozdulást használjuk fel valamely vezérlőszerv működtetésére. A találmány szerinti eljárásnak kompresszoros motorokkal kapcsolatban való alkalmazásánál a yenituricsövet akár a kompresszor elé, 85 akár azután lehet, a m-otor szívócsövében elhelyezni, mert a kompresszor után keletkező nyomási a kompresszor előttivel arányosan változik. A 3. ábrán a találmány szerinti eljárás 90 megvalósításának az a mjódja van feltüntetve, amelynél nem dugattytú, hanem membránt használunk fel a venturiesőben keletkező nyomások felvételére. Ennél a kivitelnél a membránra ható nyomások 95 nem mint az 1. és 2. ábra szerinti kiviteleknél közvetlenül, hanem egy szervomotor közvetítésével állítják el a motor fojtószelepét. A (20) venturiesőben a levegő a (46) 10( nyíl irányában áramlik a motorba. E venturiba helyezett (.12) kisebb venturi legszűkebb keresztmetszetéből (11) cső vezet az (5) membrán által lezárt (9) térbe. E térben telhá-t mindig a venturicső leg- 10 szűkebb keletkező (p2) nyomás fog uralkodni, amely - mint azt már kimutattuk — a légfajsúllyal arányosan változik. A (23) helytálló forgáspont körül elforgó (24) kétkarú emeltyű baloldali vé- 11 gére a (7) rugó hat, jobboldali vége az (5) membránnal kapcsolt (39) rudacska végére támaszkodik, ill. erre viszi át a (7) rugó erejét. A (7) rugó alsó vége a (40) dugattyúnk!- u dal kapcsolt és azzal együtt elmozgó (25) dugattyún fekszik fel, amely a (26) vezetékben mozog.