121449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony üzemanyagok hőgazdaságos ekzelésére

2 121449. és ezért automobil-, vagy repülőgép­motornálkülönösen nehéz volna az alkal­mazása. Ezzel szemben célhoz vezet és a kérdést 5 hiánytalanul megoldja a jelen találmány szerinti eljárás és szerkezet, mely abból áll, hogy az üzemben felhevült olajat az üzembeszüntetés alkalmával azon mele­gen. kivonjuk a gépből, egy jól szigetelt 10 tartányban elraktározzuk úgy, hogy az hosszabb ideig is üzemi hőmérsékleten maradjon és ezt a meleg olajat juttatjuk vissza a gépbe mielőtt újból megindítjuk. Ezzel elérjük azt, hogy a gép mindjárt 15 kedvező üzemi hőmérsékleten indulhat, elmaradnak azok a káros jelenségek, melyeket a hideg olajjal végzett indulás hátrányai gyanánt felemlítettünk és ha akkumulátorral történik az indítás, úgy 20 az lényegesen kevesebb áramfogyasztás­nak van kitéve. Azt is elértük ezzel a mód­szerrel, hogy a gépet sokkal hamarabb lehet teljes erőkifejtésre igénybevenni, mint a hideg olajjal történt indítás eseté-95 ben. A találmány szerinti eljárás előnye fennáll repülőgépmotornál is, valamint minden egyéb, hasonló elemekből álló gépnél is. A berendezés célszerűen a következő 30 alkotórészekből áll: Egy kézi- vagy elektromoshajtású szivattyú, melynek szívóvezetéke a gép olajtartányának vagy teknőjének mély­pontjához, nyomóvezetéke pedig egy 35 olyan hőszigetelt különálló olajtartány­hoz vezet, melynek űrtartalma akkora, hogy a gép teljes olajmennyiségét be­fogadhassa. Gondoskodás történik arról is, hogy a gép olajnélküli állapotát jelző-40 készülék tegye feltűnővé és arról, hogy olajnélküli állapotban ne lehessen a gépet megindítani. A szerkezetben szükséges csövek számát egy váltócsap segítségével lényegesen csökkentjük azzal, hogy 45 ugyanazon vezetéket szívó- avagy nyomó­vezeték gyanánt használhatjuk. A tárolásra szolgáló hőszigetelt tar­tányban elhelyezett olajat külső hőforrás­ból melegíthetjük is, abban az esetben, ha 50 pl. oly soká tart a gép üzemszünete, hogy még a szigetelt edényben tárolt olaj is kihűlne. Nemcsak az olajat tárolhatjuk így, üzemi hőfokon, hanem bizonyos ese­tekben pl. a víznek ilyen módon való 55 kezelése is jelentős előnyökkel jár. Auto­mobiloknál a hűtővíz befagyása nagy veszedelmet jelent a motor és a hűtő épségére s ezért fagyálló folyadékokkal szokták télen az automobil hűtőrend­szerét megtölteni. Ezek a folyadékok 60 mindenesetre meggátolják a befagyást, de semmiképen sem pótolják a meleg vizet. Míg tehát az automobil hűtőrend­szerének védelmet nyújtanak, megfoszt­ják a motorkezelőt attól az előnytől, hogy 65 leereszthesse a vizet és az újbóli indítás előtt forróvízzel töltehsse meg a rendszert — ugyanis a fagyálló folyadékok igen költségesek s így, mivel nehéz a leeresztést keresztülvinni és a folyadékot melegen 70 eltenni, benne hagyják azt és az indítást hátrányos körülmények között, hideg állapotban végzikel. A találmány szerinti eljárásnál a berendezés lehetővé teszi a víznek forró állapotban való tárolását, 75 amennyiben pedig különleges hűtőfolya­dék van a gépben —• mert pl. igen hideg éghajlat alatt jár a kocsi, mikoris még üzemközben is befagyhatna, ha nem volna benne fagyálló hűtőké ver ék — úgy ezt a 80 költséges folyadékot teljes egészében veszteség nélkül meg lehet tartani üzemi hőfokon s így az indításkor az melegen áll rendelkezésre. A fent leirt eljárással és berendezéssel pl. egy automobilt a 85 legnagyobb hidegben is szabad ég alatt lehet hagyni huzamosabb ideig, mikoris a motor olaját vagy hűtővizét, vagy mindkettő üzemi hőfokon raktározzuk el. Leírás. 90 Az 1. ábra a szerkezet alkalmazása egy automobilmotorral kapcsolatban. (1) a motor olajteknője (forgattvúház alsó­része), míg a motorhengert nem tüntetjük fel. Az olajteknő legalacsonyabb pontján 95 a szokásos olaj leeresztő nyílás van, ehhez van kapcsolva a (2) csővezeték, mely a (3) csőfolytatással csatlakozik a (4) váltó­csaphoz az (5) perem útján, (úgy ezen peremkötésnél, mint n többi hasonló kötésnél, a kötőcsavarok nincsenek ábrá­zolva). A 9. ábrán külön fel van tüntetve a (4) váltócsap, mely az 1. ábrán jelzett (6, 7, ) és (8) csatlakozásokkal a követ­kezőkben. leírt módon van kapcsolva. A ioí (6) csatlakozásból indul ki a (9) cső­vezeték, mely (10) elektronos pl. mem­bránszivattyúhoz vezet, ez pedig (11) állvánnyal (13) csavar segélyével a (12) szerelvényfalhoz van erősítve, mely a IK továbbiakban ismertetett szerkezeti ele­mek nagy részét is hordja. A (14) cső­vezeték a (8) csatlakozással van (4)-hez kapcsolva. A (10) elektromos membrán­szivattyú (9) vezetéke szívóvezeték és llí

Next

/
Oldalképek
Tartalom