121436. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

2 121436. vezető- vagy szigetelőanyagból készült szövedékkel az edény fala mentén is összetarthatjuk. Ez az anyag egyébként üvegből, kvarcból, porcé liánból vagy más 5 kerámiai anyagból készült, lyukasztott fal mögött, vagy elég sűrűn egymás mellett felhúzott szilitpálcák mögött is felönthető. Alkalmazhatunk továbbá mint hordozóanyagot oly zúzott vagy őrölt 10 sziliciumkarbidot is, amelyet üvegszerű anyagból álló összefüggő rétegbe beömlesztünk. Az emittáló anyagként alkalmazott fémet a hordozórétegre levegő kizárásával feldesztillálhatjuk vagy öm-15 leszthetjük. Ha a hordozóanyag felülete annyira egyenetlen, mint pl. a felöntött karborundumé, akkor a felgőzölögtetésnek még az az előnye is van, hogy számos átmeneti helyen egy-atomos réteget ka-20 punk, amelyen az égőfolt megáll. Különösen előnyös, ha az alkálifémrétegből a hordozó durva felületének egyenetlenségei kiállanak. A fényív azonban az emittáló anyag vastagabb rétegeire is ,25 átmehet és ott úgylátszik oly erős elgőzölögtetést idéz elő, amíg ott is csak egy-atomos réteg marad. Ez a réteg azután a szomszédos rétegek fémtartalmából folytonosan pótlódik. 30 A kisütőedény gáztöltése célszerűen oly gáz vagy gőz, mely az edény hideg állapotában sem csapódik le, tehát célszerűen nemes gáz, pl. argon. A gáz-, illetőleg gőztöltés nyomása szobahőmér-35 sékleten célszerűen 0.02—30 mm higanyoszlop. 5 és 10 mm higanyoszlop közötti nyomások nagy üzembiztonságot adnak. Oly kisütőedényekben, melyekben a hordozó durva szemcséjű karborundum és 40 a katódaanyag' kálium, a fényív hideg" katóda mellett is már 50—70* Volt feszültség mellett gyullad. Agyujtófeszültség további csökkentése végett külön gyujtóanódát is alkalmazhatunk. A fe-45 szültségesés a fényívben csak 5—7 Volt, akkor is, ha az edény külső falát 0° C-ra hűtjük. így a keletkezett meleg mennyisége és az energiaveszteség is kicsiny. Amint azonban a fényívnek nincs már 50 alkalmas talppontja, pl. mert a katódanyag túlságosan vastag rétege a hordozóanyagot teljesen lefedi, akkor a feszültségesés kb. háromszorosára emelkedik. (55 Ha mint emittáló anyagot nátriumot alkalmazunk, akkor a gyujtófeszültség a nagyobb kilépési munka miatt, egyébként azonos feltételek mellett, kb. 150— 170 Volt és az égési feszültség kb. 10 Volt. Ezért célszerű a kálium alkalmazása, ha- 60 csak az alább felhozott okok miatt nátrium alkalmazását nem részesítj ük előnyben. A találmány szerinti kisütőcső különösen mint égyenirányító használható. 65 Hogy visszagyujtás nagyobb áramerősségek mellett se keletkezzék, célszerű, ha az anódákat, pl. az elvezetett meleg fojtásával oly nagy hőmérsékleten tartjuk, hogy azokon fémgőz nem kondenzálód- 70 hat. Nagy parciális nyomások mellett a katódanyag egyatomos rétegei a forró anódákra is lecsapódnak és a nagy hőfokok mellett kiválóan emittálnak. Hogy ez be ne következzék, a katódát, adott 75 esetben, járulékos hűtőberendezésekkel, célszerűen oly mértékben hűtjük, hogy az emittálóanyag parciális nyomása előre megadott határok fölé ne emelkedhessen. A találmány szerinti berendezésnek épen 80 az az egyik előnye, hogy a csekély hőképződés következtében a katóda kellő hűtése könnyen elvégezhető. Ha a zárófeszültséget még tovább kívánjuk fokozni, akkor ajánlatos, ha kálium he- 85 Ivett mint emittáló anyagot nátriumot alkalmazunk, mely, miután gőznyomása kisebb, nagyobb zárófeszültséget bír el. Céziumnak és rubidiumnak kisebbek a kilépési munkái, mint nátriumnak és 90 káliumnak. Egyenirányítókhoz azonban ezek az anyagok kevésbbé alkalmasak., mert nagyobb gőznyomásuk egyatomos rétegeknek az anódfelületeken való képződését elősegíti. 95 A találmány szerinti kisütőedény berendezhető úgy, hogy az anódákon és azok szigetelésén kívül annak minden része mint kondenzációs felület működik és amint ott fémrétegek lecsapódtak, íoo azok mint katódfelületck működhetnek. Ennek bekövetkezése végett a találmány értelmében az edény egész felületét, az anódák és szigetelésük kivételével, összefüggő vezetőanyagból, pl. vasból készít- k)5 jük. A kisütőedények ily kiképzése más katódáknál és gáztöltésnél is előnyös lehet. A rajz a találmány szerinti kisütőedény kiviteli alakjait mutatja éspedig az no 1. ábra egyanódás kisütőedényt, a 2. ábra háromanódás kisütőedényt. Az anódák célszerűen vascsövekből vagy grafitcsövekből vannak. Az 1. ábrában feltüntetett (1) vascsövet a (2) fedél 1J5