121436. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény
121436. 8 légmentesen zárja. Az áramot a (3) anódhoz a (4) rúd vezeti, mely oly anyagból készült, melynek hőkitágulási együtthatója az üveggel való egybeforrasztást 5 megengedi. Ilyen fém pl. kővár néven ismeretes. Ugyanebből az anyagból készül az (5) hüvely, melyet a (2) fedélben légzáróan erősítünk meg. Az anódhozzávezet ést ebben a hüvelyben a (6) üveg-10 tömeg tömíti. A (3) anóda közönséges vasból készülhet. Miután az edényt a fent leírt módon elkészítettük és abban a (7) leszívócsövet is elrendeztük, behegesztjük a kisütő-15 edény (8) fenekét. Ez a fenék hordozza a (9) karborundumkristályokat, amelyek egymáson lazán fekszenek. Ezután a lezárt kisütőedényt kiszivattyúzzuk és a (7) leszívócsövön annak belsejébe pl. 20 káliumot desztillálunk, amely az edény egész belső felületén lecsapódik. Ezután az edényt 5—10 mm higanyoszlopnyomású argonnal töltjük meg és a (7) leszívócsövet leforrasztjuk. 25 Az edény fent leírt módon való elkészítése után a (9) katóda és a (3) anóda között fényívet létesítünk, mely az anódát nagymértékben felhevíti, úgyhogy az azon lecsapódott kálium ismét gőzalakba 30 megy át. Az ezt követő lehűtés alkalmával a (3) anóda rossz melegvezető képescége miatt, magas hőmérsékletét továbn tartja meg, úgyhogy a kálium a hideg falakra elsősorban a (9) karborundum-S5 tömegre csapódik le. Ez a lecsapódott anyag a kezdetben lazán, egymáson fekvő kristályokat egymással összeköti. A 2. ábrában feltüntetett kisütőedény az 1. ábrabelitől lényegében abban külön-40 bözik., hogy a karborundum-kristályok annak nemcsak fenekét, hanem hengeres falát is borítják, úgyhogy a fedél kivételével az edény falának minden része mint katóda a fényív talppontját képezheti. 45 A fémhálóból készült (14) hengert felső részén szögvasból készült (12) gyűrű rögzíti. Az edény alsó részét az ugyancsak fémhálóból készült (13) fenék zárja le. A (11) vascső és (14) háló közötti teret 50 karborundum-kristályok töltik ki, melyek az edény alsó részén a (13) fenék és a megtöltés után lehegesztett (15) fenékközét is kitöltik. Kitöltés végett az edényt felfordítjuk és a kitöltés befejeztével a 55 (15) feneket felhelyezve, azt légmentesen lehegesztjük. Ugyanígy van hegesztve az edény felső (16) fedele is. A leírt kiviteli példánál az edény fenekét és oldalait a hordozóanyag borítja. A fedél belső oldala ugyanígy készíthető 60 el, mely esetben a kisülés az anóda és a fedél között is létrejöhet, feltéve, hogy az emittálóanyag a fedélre is lecsapódik. Ez esetben csak az anóda és annak szigetelése nincsenek hordozóanyaggal és emit- 65 tálóanyaggal fedve. A rajzban a három anóda közül csak az egyiket, a (17) anódát tüntettük fel, a másik két anóda l20°-kal eltolt helyzetben képzelendő. Az anóda légmentes (18) bevezetése ugyanúgy ké- 70 szíthető, mint azt az 1. ábra kapcsán ismertettük. Az anódhozzávezetés nyakán (19) hornyok vannak, hogy az anódából az átvezetés felé menő hőáramot torlaszoljuk. 75 Ismeretes, hogy tömör alkáli fémekben az elektronok kilépési munkája kisebb, mint földalkáli fémekben és hogy ez a különbség az adszorbeált fémek egyatomos rétegei között is meg van. Ennek 80 dacára alkáli fémekből készült katódákat, a fémnek úgy tömör, mint adszorbeált állapotában, addig csak világítási célokra alkalmaztak nagyobb mértékben. Ugyanis az olyan izzókatódák, amelyeket alkáli 85 fémek adszorbeálásával aktiváltak, csekély elektronkilépési munkájuk mellett, csak aránylag nagy hőfokoknál adtak olyan elektronemisszió-sűrűséget, mely egyenirányítócsövekhez elegendő volt és 90 a magas hőfokoknál az adszorbeált rétegek élettartama technikai alkalmazásra nem volt elegendő. Nagyobb élettartamot csak akkor érnénk el, ha az alkáli fémgőz nyomását annyira ernelnők, hogy'95 a hordozót az időegységben elgőzölögtetés útján ugyanannyi atom hagyná el, mint amennyi a környező gázból ott ismét pótlódik. Ha azonban az egész edényben ilyen nagy gőznyomás uralkodnék, 100 akkor az adszorbeált alkáli atomok következtében a kisütőedény anódjai is aktiválódnának és mivel az anódákat üzemben magasabb hőfokon kell tartani, hogy az elgőzölgött katódaanyag azokra l05 le ne csapódjék, azoknak a villamos izzítás következtében jelentkező emissziója elég volna ahhoz, hogy visszagyujtásokat megindítson. Ezt a nehézséget a találmány szerinti no kisütőedényeknél elkerüljük azzal, hogy a szükséges összelektronemissziót egyetlen fényív-égőfolt adja, mely térbelileg annyira korlátozott, hogy a katódának, mint egésznek, hőmérséklete könnyen 115
