121395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cukornak cukorrépából diffúziós eljárással való előállítására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 312-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IHÍiÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 121395. SZÁM. LV/D. OSZTÁLY. — T. 6099. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés cukornak cukorrépából diffúziós eljárással való előállítására. Teatini Dario mérnök, Hougaorde (Belgium). A bejelentés napja 1938. évi január hó 25-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1937. évi január hó 25-ike. Cukorrépából a cukrot a diffúziós el­járással szokták előállítani, amelynél a felszeletelt répát diffúziós készülékbe viszik és azt ott meleg vízzel hozzák 5 össze, miközben a víz a répaszeleteket kilúgozza, A találmány oly eljárásra és berende­zésre vonatkozik, amelynek az eddig ismeretes diffúziós eljárással és diffúziós 10 berendezésekkel szemben a következő fontosabb előnyei vannak: A répaszeletekből álló oszlopok magas­ságát, amely oszlopokon a kilúgozó fo­lyadék átáramlik, oly mértékben csök-15 kentjük, hogy a folyadékáramlás, dacára w a szeletek összetömörítésének, kedve­zőbb. A szelettömegen átáramló folya­dék egyenletesen oszlik meg, úgyhogy a szeletoszlopok egyes keresztmetszeteiben 20 egymásközt egyenlő kivonatokat kapunk. A folyadék áramlását finomra szeletelt és erősen összetömörített szeletek esetén is, úgy tesszük lehetővé, hogy a kivona­tolás meggyorsul és a lehető legmesszebb-25 menő mértékben megy végbe, anélkül, hogy egyéb anyagok fölös mennyiségét is kivonatolnók. Szükség esetén a diffú­ziós battéria egyes edényei a többi diffú­ziós edény üzemétől függetlenné tehetők. 30 A répaszeletek alaposan kivonatolhatok, anélkül, hogy evégből igen magas üzemi hőmérsékletekkel kellene dolgozni. A dif­fúziós edényekben az ismert eljárásnál keletkező szennyvizek elesnek és így az 35 ezekkel egybekötött veszteségek is, vala­mint azok a költségek; amelyeket eddig e szennyvizek tisztítása okozott. A dif­fúziós edényekből oly lémer.nyiség vezet­hető le, amely lehetőség szerint akkora, mint a természetes állapotú répa lé- 40 tartalma, úgyhogy a cukorlé besűrítése­kor aránylag kevés vizet kell elpárolog­tatnunk. Végül a folyadék és a szilárd tömeg között a legkedvezőbb érintkezési időtartamot érjük el, amely a saccharo- 45 zák legnagyobb mennyiségének a cukrot nem képező anyagok legkisebb mennyi­sége melletti kivonatolását teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás célja az, hogy valamely anyagot, pl. cukrot, vala- 50 mely tömegből, pl. finomra vágott répa­szelettömegből, vagy fózetből ozmotikus kezeléssel, kilúgozással, vagy diffúzióval, vagy más hasonló jelenségek hasznosítá­sával kinyerjünk. A találmány szerinti 55 eljárás lényege abban van, hogy egészé­ben gyűrűalakú vagy gyűrűszeletalakú kamrát, amelynek áttört, vagy átlyukasz­tott falai vannak, amely falak egyidejű­leg egy belső és egy külső oly folyadék- 60 átáramlási teret határolnak, melyek ma­gasságai egyezőek a kamra magasságá­val, a kiindulási anyag finomra aprított tömegével töltünk meg, miközben az anyag a kamrában magától ülepedik, 65 vagy azt oda besajtoljuk, mégpedig úgy, hogy a tömeg egyes részecskéi közötti terek a lehető legkisebbek legyenek, mire az egyik átáramlási tértől a másik felé tartó folyadékáramot indítunk meg, hogy 70 ez a fentemlített jelenségeken alapuló hatást kifejtve, saját súlya következté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom