121233. lajstromszámú szabadalom • Elektrografáló eljárás és berendezés annak foganatosítására

4 131 anóda, (5) egy második Wehnell-henger, (6) a szintén lyukas anóda. A (4, 5) és (6) elektródák együtttvéve alkotják a cső elektronoptikai berendezését. A katódsugár 5 váltakozó eltérítésére a szokásos (7, 7a) eltérítőlemeepár való. A cső pl. ragasztással van a (8) feljegyzőkamrával összeépítve. A feljegyzőkamra pl. fémöntvényből való lapos, tárcsaalakú üreges test, 10 melynek alap és fedőlapján a (9) tengely légzáróan tömítve halad át és ugyanitt van csapágyazva is, tetszésszerinti alkalmas csapágyakban. E tengely a házból esetleg csak egyik végével is nyúlhat ki, 15 sőt nincs elvi akadálya annak sem, hogy az őt hajtó motort is a kamrában helyezve el, a légzáró tengelytömítéseket teljesen mellőizzük. bár eziek elkészítése a tengely alacsony fordulatszámai folytán nehézség-20 gel nem jár. A (9) tengely a (10) fémtárcsát hordja, erre van felerősítve aiz átlátszó szigetelő anyagból való, tárcsaalakú (11) felvevőlemez, amely a (10) fémtárcsán legalább annyira túlnyúlik, 25 mint amekkora a felveendő képek magassága. A (8) kamrának azt a nyílását, amelybe a Braun-cső be torkollik, a (12) fémlemez fedi be, a lemez közepén a rajzlap síkjában fekvő hasíték van, ame-30 lycn át a katódsugár a (11) felfogólemezre jut. A hasíték szélessége a katódsugár keresztmetszetével, illetve a feljegyziendő kép sortávolságával kb. egyenlő, illetve annál valamivel nagyobb, hossza pedig kb. a 35 sorhosszúsággaí egyenlő, illetve annál valamivel nagyobb. A felrajzolt kép szemlélésére, illetve vetítésére a kamra falán egymással szemben alkalmazott nyílások vannnak. melyeket az erős (13) és (13a) 40 tükörüveg] emezek légzáróan fednek. A Braun-eső, illetve a kamra légtelenítésére valók a (14) és (14a) csőtoldatok, melyek megfelelő egy vagy több légszivattyúval vannak összekapcsolva, úgy hogy pl. az 45 (1) csőben és a (8) kamrában különböző mértékű vákuum is tartható fenn. A berendezés működésének alábbi leírásánál a Braun-cső működési módját, amint azt a távolbalátásnál a távolba köz-50 vetített kép reprodukálására alkalmazni szokás, ismertnek tételezzük fel. A berendezésben az adott esetben fenntartani kívánt viszonyoknak megfelelő kicsiny nyomást, illetve vákuumot létrehozva, a ka~ 5") tódat izzásba hozzuk és az elektródákra a kellő feszültségeket kapcsoljuk. A (4, 5) és (6) elektródák feszültségét úgy választjuk meg, hogy az elektronnyalábot a (12) lemez hasítékára összpontosítsák; a (12) lemezt és (8) kamrát célszerűen anód- so potenciálon tartjuk. A (7, 7a) eltérítőlemezpárra a képadóberendezéssel szinkronizált, fűrészfogalakú feszültséggörbéjű eltérítőfeszültséget, a (3) Wehnelt-hengerre a képfeszültséget kapcsoljuk és a (9) ten- 65 gelyt forgató, az adóberendezéssel ugyancsak szinkronizált szerkezetet működésbe hozzuk. A váltakozó eltérítő feszültség hatása alatt a katódsugár a (12) lemez hasítékában ide-oda mozog s arra egy-egy 70 képsort rajzol fel, mialatt a sugár erősségét a képfeszültség vezérli. A Braun-cső természetesen a Thun-féle eljárással, nevezetesen állandó erősségű, de változó írássebességű katódsugárral is működhet. Mi- 75 alatt a katódsugár a hasíték mentén egyszer végigszalad, a (11) tárcsa egy képsor szélességével odébb forog; ilymódon a képsorok egymás mellé íródnak le és a kép a (11) lemezen elektrogramm for- 80 májában rögzítődik. A kép előhívása az ismert módon, pozitív töltésű porrészecskékkel való beporzással, folytonosan és önműködően történik. Az előhívó szerkezet egyik példaképpeni f oganatosítási alak- 85 ját a 2. ábrán tüntettük fel, amely a feljegyzőkamrának függőleges metszetét ábrázolja. Az ábrán (15) a porszerű előhívó anyagot, pl. feketére festett likopód'iumot, tartalmazó tartály, amelyből a 90 por a szűk (16) fémcső vön át folyik a feljegyzőkamrába, illetve a (11) felvevő lemezre, miközben a csőfalhoz való súrlódás folytán pozitív villamos töltést vesz fel. A (15) tartály légtelenítve és légzá- 95 róan zárva lehet; ez esetben a porszemeket csupán saját súlyuk mozgatja; úgy "is járhatunk el azonban, hogy a tartályba a poranyag fölé, célszerűen szabályozható keresztmetszetű beömlőnyíl áson át, állán- 100 dóan kis mennyiségű levegőt hocsájtunk be, s ez a légáram viszi magával a porszemeket, melyeknek az előhívandó képfelület mentén való egyenletes elosztását a (16) cső megfelelő kiképzésű szájnyí- 105 lása biztosíthatja, adott esetben alkalmas terelőszervekkel együtt. Az immár előhívott kép a (11) tárcsa további forgása közben a (13, 13a) vetítőablakok elé kerül. Az 1. ábra a vetítő- 110 berendezésnek csupán egy részét, nevezetesen a (17) fényforrást, pl. villamos ívlámpát vagy izzólámpát, a (18) kondenzort és a (19) objektívet mutatja, ellenben az áttekinthetőség megóvása céljából 115 nem tüntettük fel az önmagában ismeretes, úgynevezett optikai kiegyenlítő berendezést", amelyet az ilyen folytonos moz-