121233. lajstromszámú szabadalom • Elektrografáló eljárás és berendezés annak foganatosítására

121333. 5 gású mozgóképek vetítésére alkalmazni kell. Végül a felrajzolt képet le kell a felvevő lemezről törölni és a lemezen lévő esetleges töltéseket semlegesítemi kell. A 5 letörlést .pl. úgy eszközölhetjük, hogy a felfogó lemezre a 2. ábrán feltüntetett (20) tű&zelepen át kesikeny légáramot irányítunk és a bebocsátott levegőt a porrészecskékkel együtt a (14b) csőtoldaton el-10 szívjuk; utóbbiakat adott esetben a (15) tartányba vezethetjük vissza. A semlegesítést alkalmas ionforrással, pl. Kunsmann-féle izzóanódával végezhetjük, amelyet a lemez közelében a letörlési és fieli-15 rajzolási szakaszok között helyezünk el. AÍZ eljárás menetének szemléltetésére alkalmas a 3. ábra, mely az áttekinthetőség céljából részben kitört fedelű (8) kamrának a (9) tengely irányában! nézetét 20 ábrázolja, a (19) lencserendszer felől nézve, de ennek és a szemléltetés szempontjából lényegtelen egyéb részeknek elhagyásával. A (8) kamra (a) helyén látható az (1) Braun-cső keresztmetszete és 25 ebben az eltérítő (7) és (7a) lemezpár, valamint a közepén lyukkal ellátott (6) diafragma. Itt történik a láthatatlan villamos képnek az átlátszó (11) szigetelőlemezre való felrajzolása, mely lemez a 30 nyíl irányában forogván, a láthatatlan képek a (b) helyen a (15) tartányból rájuk kerülő porral előhívódnak. A továbbhaladó látható képek kivetítése a (c) helyen, a (13a) ablakon át történik, letörlésük a 35 (d) helyen, a (20) tűsizelepen át beáramló lég- vagy gázáram segélyével, a (11) felfogófelület semlegesítése pedig a (d) és (a) helyek közt a házban elrendezett (21) izzóanódával. Í0 A fenti példában ismertetett eljáráson és berendezésen az elektrografálásra vonatkozó fenitidézett szabadalmakban javahsolt módosításokat is célszerűen alkalmazhatjuk. A villamos feljegyzést nemr 45 csak villamosan semleges felfogóf|elületre, hanem akként is eszközölhetjük, hogy a felfogófelületet előzetesen egyenletesen feltöltjük olyan villamos töltéssel, melynek előjele a villamos sugár töltésével, ellenr 50 kőző és a villamos képet a felvitt töltések részleges letörlésével állatjuk elő («törléssel való rajzolás®). A (11) lemez hátlapját célszerűen átlátszó fémbevonattal látjuk el és e fémbevonatot vagy anódpotenr 55 ciálon vagy annál nagyobb pozitív potenciálon tartjuk. A (13) és (13a) ablakoknak a (11) tárcsa fjeié néző felületét szinténi átlátszó fémbevonattal láthatjuk el és eze• ket a bevonatokat anódpotenciálra vagy más, a rájuk való előhívóporlerakodá)s 60 meggátlására alkalmas potenciálra kapcsolhatjuk és az előhívópornak nem kívánatos helyekre való jutását a (8) burkolatban alkalmas helyeken elhelyezett és adott esetben a kellő potenciálra kapcsolt 65 ellenzőkkel, illetve ernyőkkel gátolhatjuk meg, ha alkalmazásuk szükségesnek mutatkozik. Ugyan e célbői a (14b) leszívócsőcsonk környezetében vagy torkolatában is elhelyezhetünk egy vagy több olyan 70 elektródát, melyek a (11) tárcsáról lefujt pornak a leszívócsőbe való terelésére alkalmasak és a (11) tárcsához igen kőizel nyúló, a (8) burkolat belső falfelületén kiképzett bordákkal együtt (melyek 75 más helyeken is alkalmazhatók) biztosítják azt, hogy az előhívópor a berendezés, működésében zavarokat ne okozzon. Mindezen segédberendezések alkata és kiképzése természetesen az előhívótérben ural- 80 bodó nyomástól és egyéb körülményektől függően igen különböző lehet. A (12) fémernyő helyett alkalmazhatunk, mint már fentebb kifejtettük, finom szövésű fémszitát; ha ezt anódpotenciálon és a (11) lemez fém- 85 bevonatát magasabb potenciá'on tartjuk, akkor a lemez és a szita között olyan villamos teret létesítettünk, amely az elektronokat a lemez felé gyorsítja, az esetleges pozitív ionokat pedig attól eltávolítja. A 90 (11) lemezt nemcsak folytonos, hanem szakaszos mozgással is továbbíthatjuk; ez esetben a Braun-csőben két lemezpárt alkalmazunk és a katódsugárnak két egymásra merőleges irányú eltérítésével a 95 szokásos módon az egész képet a megállított felvevő lemezre felrajzoltatjuk s azután a lemezt egy képszélességgel ugrásszerűen elforgatjuk. Ebben az esetben a képek vetítése a mozgóiképtechnikából is- 100 méretes módon, optikai kiegyenlítés nélkül történhet. Az 1. ábrán feltüntetett közvetlen fűtésű (2) katóda helyett a gyakorlatban célszerűen közvetett fűtésű kaitódát használunk. Ezek szerkezete a szaik- 105 irodalomból ismeretes; használatuk bőséges emissziójuk és egyéb kedvező tulajdon*ságaik folytán előnyös. Hasonló okoknál fogva előnyös a közvetett fűtésű izzókatódák használata is, melyek ionforrásként 110 vagy a felfogófelületet semlegesítő, vagy egyenletesen feltöltő szervekként használhatók. A fentiekben olyan berendezést ismertettünk, amelynél az egész körfolyamat: 115 az elektrogramm feljegyzése, előhívása, szemléltetése, letörlése és semlegesítése csökkentett nyomású térben történik. Le-