121233. lajstromszámú szabadalom • Elektrografáló eljárás és berendezés annak foganatosítására

121233. 3 bot csak egy-egy képsor mentén vezetjük végig és a sorokat a felfogó felületnek erre merőleges irányú elmozgatásával rak­juk egymás mellé, akkor úgy járhatunk 5 el, hogy a felfogófelület előtt legalább felületileg vezető ernyőt, például fémer­nyőt helyezünk el, amelyen csupán egyet­len sor szélességével egyenlő szélességű, a felfogófelület mozgására merőleges irányú, 10 hasi lék van és a katódasugarat erre a ha­síiékra irányítjuk, úgy, hogy a sugár a a képsorokat a hasítékon keresztül a fel­íogófelületre akadály nélkül felrajzolhatja, a már felrajzolt sorokat azonban a vezető 15 ernyő, pl. a fémernyő, a pozitív ionokkal szemben leárnyékolja. Elrendezhetünk a felfogófelület előtt finom szövésű fémszitát is, amelyre negatív feszültséget kapcso­lunk, s evvel a pozitív ionokat a felfogó •20 ernyőtől távoltartjuk. Ezt a javaslatot már a 97.970 sz. szabadalom ismerteti, míg azonban az ott fennforgó esetben, mi­dőn a fclfogófelület a katódasugárcső gör­befelületű homlokfala, ennek technikai l'5 megvalósítása nehézségekkel jár, addig a jelen esetben ezek a nehézségek elesnek és a fémszitát a felfogófelülethez egészieaí közel és evvel párhuzamosan könnyű el­rendezni. Egy további lehetőség az, hogy 80 az elektrografálást nem elektronsugárral, hanem pozitív ionokból álló villamos su­gárral eszközöljük. Ezeknek ionizáló ha­tása tudvalevőleg sokkal kisebb, mint az elektronoké és a viszonyok kellő megvá. 85 lasztásával elérhetjük, hogy az ionsugár ne termeljen ütközés átlal szekunder elek­tronokat. Ionforrásul alkalmazhatjuk pl. a fizikai vizsgálati célokra használatos és a 116.685 sz. szabadalom leírásában emlí-40 tett földalkáli vagy alkálioxidtartalmú vas­oxiddal bevont úgynevezett Kunsmann­féle izzóanódákat. Ha a berendezésnek a villamos sugarat tartalmazó részében nin­csen nagyfokú vákuum, úgy is járhatunk 45 el, hogy izzókatóda és anóda között segéd­kisülést tartunk fel, amely pozitív iono­kat termel, s ebből szívjuk ki negatív fe­szültségre kapcsolt elektródával a pozitív ionokat. Ugy is eljárhatunk, hogy a segéd-50 kisülést nagyobb nyomású térben állít­juk elő, az abból kiszívott ionok azután olyan kis nyíláson át jutnak a berendezés másik részébe, hogy ottan alkalmas lég­szivattyú segítségével olyan kis nyomást 55 tarthatunk fenn, amelynél az ionok egy­mással vagy a semleges gázmolekulákkal, már nem ütköznek. Megjegyezzük, hogy ionnyaláboknak segédkisülésből kiszívott ionokkal való előállítása, továbbá kisebb nyomású térbe való átterelése is, önmagá­ban már ismeretes. 60 Akár ion-, akár elektronsugárral dol­'gozunk, a berendezést célszerű elek­tronoptikai szervekkel ellátni, amelyek a sugárnak a felfogófelületre való össz­pontosítását eszközlik. Alkalmazhatunk 65 villamos elektronoptikát, pl. fémhengere­ket, nyílással ellátott fémernyőket stb., avagy permanens mágnesekből vagy mág­nesező tekercsekből alkotott mágneses op­tikát, avagy a kettő kombinációját is. Az 70 ilyen elektronoptikai berendezések a szak­irodalomból, pl. Brüche u. Scherzer: «(íeo­metrische EIektronenoptik» című művéből, önmagukban véve szintén ismeretesek. Felfogófelület gyanánt jól szigetelő 75 anyagból való lemezt, hártyát vagy sza­lagot alkalmazhatunk. A felfogófelület le­het átlátszatlan (mint pl. a keménygumi), vagy átlátszó (mint pl. az acetyloelluloze, vagy a kereskedelemben «Plexiglas» né- 80 ven kapható, üveghez hasonló, de hajlít­ható és csak kb. 1.18 fajsúlyú acrylot­műanyag, melynek dielektromos állandója kb. 3—3.6, és rugalmassági modulusa 20 C°-on kb. 280 kg/mm2 . Ha a képeket veti- 85 lésben kívánjuk szemléltetni, az előbbi! esetben rávilágító, az utóbbi esetben át­világító vetítést alkalmazunk. Az elektro*­grammok előhívása az ismeretes módon, pl. a felfogófelületre juttatott finom,egyen- 90 letes szemcsenagyságú, poralakú anyaggal történhet, amelynek az elektrogramméval ellenkező előjelű villamos töltése van. A találmány szerinti eljárást és az an­nak foganatosítására alkalmas berendezést 95 néhány példaképpeni foganatosítási alak­jukban alantiakbain a csatolt vázlatos raj­zokkal kapcsolatban részletesebben ismer­tetjük. A rajzokon az 1. ábra a berendezésnek vízszintes, a IQO 2. ábra annak függőleges, hossz-, illetve keresztmetszetét mutatja, a képösszerakó tárcsa tengelyén átmenő metszetekben, a 3. ábra a berendezés vázlatos tengely­irányú nézete. 105 Mint az 1. ábrán látható, a berendezés egy Braun-féle csőnek és a villamos fel­jegyzés foganatosítására való tulajdonké­pem berendezésnek (feljegyző kamrának) egyesítéséből áll. A Braun-féle cső fel- 110 építése a szokásos: (1) maga a cső, (2) az izzókatóda, (3) a "koncentrálásra és intenzitás-vezérlésre használt és ennék megfelelően a képfeszültségre kapcsolandó Wlehnelt-henger, (4) egy lyukas segéd- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom