121215. lajstromszámú szabadalom • Zár vagy lakat

6 121215. gátható lapjának emiitett akadályozó ele­rtíét kell elmozdítani, hogy az eredeti ktllcs hasznavehetetlen légyéin, minthogy ily módon a lap szöghelyzete a zárszerke-5 zet befolyásolásakor megváltozik és így attnak működtető nyelveit másként kell kialakít a ni, hogy a zárszerkezet oldás cél­jából működésbe jöjjön. A 11—18. ábrán feltüntetett megoldási 10 alaknál az ajtó fogantyúját (71), ennek tengelyét (72) és a fogantyúval működ­tetendő dugattyút (73) jelöli. A (73) du­gattyút rugóhatás a szokott módon kitolt helyzetben tartja. A (74) dugattyú az ajtói 15 elreteszelésére való, amely célból az kívül­ről a (75) kulccsal befolyásolható. Egy­részt a (73) dugattyú és a (72) tengely, közötti, másrészt a (74) dugattyú és a (75) kulcs közöi ti mozgásátvivő elemeket 20 & rajzon nem tüntettük fel, minthogy ezek leírására a találmányi gondolat magyará­zatához nincs szükség. Ezeknek tehát tet­szésszerinti alkalmas szerkezete lehet. A (72) tengelyem szilárdan megerősített 25 (76) fogaskerék résziben a (78) szögvas (77) fogaival, részben a függőleges hely­zetű (80) lemez felső szélén lévő (79) fogakkal működik együtt. A (78) szögvasat és (80) lemezt oly módon vezetjük a zár 30 tokjában (a rajzon nem látható), hogy az első függőleges irányban, utóbbi pedig vízszintes irányban eltolható. Ezt a két részt a (72) tengely elfordításakor egy­idejűen eltoljuk. Rendes körülmények kö-35 zött a 11. és 12. ábrán feltüntetett hely­zetet foglalják el, vagyis a (78) szögvas annyira lenyúlik a zártokba, hogy ellen­zőt alkot a közvetlenül a kulcslyukon be­lül lévő tér és a kulcs tollával működte-40 telwlő tagok között. A (80) lemez pedig annyira van eltolva jobbra, hogy a kulcs­lyuk felszabadul. Amint a 14. és 15. ábrából látható, a (75) kulcs nyele forgattyú módjára meg-45 hajlított. A zár tokjának (83) falában át­menő (84) nyílás van (16—18. ábra), amely a kulcs (82) tollának megfelel. A (83) fal külső részén (85) mélyedés van, amely a kulcs behelyezésekor, annak (81) részét 50 fogadja be, amint az a 16. ábrából (jobb­oldali helyzet) látható. A (83) falban és a (84) kulcslyuktól balra (86) körszektor­alakú tér van és e teret befelé határoló falrészben (87) horony van. A (86) tér 55 és (87) horony olyan méretű, hogy a (75) kulcs, ha teljesen behelyeztük a kulcs­lyukba, a teljes vonalakkal és eredmény­vonalakkal jelölt helyzet között (16. ábra) oldalra eltolható. Az eltolás a (80) lemez hatására, az aiant részletezendő módon öt) történik. A baloldali, eredményvonalakkal felvá­zolt helyzetben a kulcs megfordítható, amj­koris annak következtében, hogy a (78) sízögvasat eltávolítottuk,, a kulcstól! a (74) 65 (higattyút működtető, mozgásátvivő ele­mekkel kapcsolódik. Ezeket a mozgását­vivő elemeket a 12. ábrán ered meny vona­lakkal felvázolt (K) négyzettel jelöltük. Hogy a kulcs forgómozgását tegyük lehe- 70 tővé, a (86) tér külső Mrészében (88) horony van, amelyben kulcs nyelének (89) része (14. ábra) csúszhat. A (74) záródugattyút a kulccsal a kö­vetkezőképpen működtetjük: 75 a kulcsot behelyezzük a kulcslyukba, amikor az a 16. ábrán teljes vonalakkal feltüntetett helyzeteit foglalja el. A (71), ajtófogantyút lenyomjuk, aminek következ­tében a (72) tengely elfordul és a (73) f0 dugattyú betolódik a zárba, a (78) szög­vas pedig felfelé mozdul el és így a zár­szerkezetet a kulcs számára felszabadítja, mialatt a (80) lemez balra tolódik el. Ek­kor a (80) lemez a kulcsot magával vi- 85 szi és azt a 16. ábrán eredményvonalak­kal felvázolt helyzetbe hozza. Mint már említettük, a kulcs ebben a helyzetben megfordítható, amely mozgás úgy válik le­hetővé, hogy a kulcs (81) része a szektor- 9!) alakú (86) térben, a (89) rész pedig" a (88) horonyban van. Tegyük fel, hogy a zárszerkezet olyan, hogy pl. a kulcs lefelé fordulásakor az alsó véghelyzetbe a (88). horonyban a kultes tolla a (74) dugattyú 95 mozgásátvivő eliemeit befolyásolja, úgy­hogy ez a dugattyú kitolódik a zárból és így az ajtót elreteszeli és hogy a kulcs visszafordításakor, hogy azt kivehessük a zárból1 , a dugattyú a kitolt helyzetben ma- íoo rad. Ha az ajtót ki akarjuk nyitni, akkor a kulfcsot a megelőzően leírthoz hasonló mó­don behelyezzük, de miután a (71) ajtó­fogantyú lenyomásával az eredményvonal­l'al felvázolt helyzetbe vittük, a (88) ho- 105 ronyban a felső véghelyzetbe fordítjuk, amikoris föltételeztük, hogy a dugattyút a zárba betoljuk és betolt helyzetben ma­rad, ha ezután a kulcsot esetleg kihúzás céljából a középső helyzetbe visszafordít- lio juk. Hogy a kul'cs ió vezetését érjük el, ha azt a zárba behelyeztük, a kulcsnak a tol­lon túl meghosszabbítása van és meg­hosszabbított részével a (78) szögvasnak 115 a függőlegeshez képest ferde (92) hasíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom