121215. lajstromszámú szabadalom • Zár vagy lakat

131315. 7 kán átnyúlik és a zártok hátsó (91) fa­lában lévő (90) vízszintes horonyba lép be. Nyilvánvaló, hogy a legutóbb leírt ki­viteli alak is nagyon hathatósain kiküszö-5 böl'i azt a lehetőséget, hogy a zárat ál­kul'ccsal kinyissák. Ha a (84) kulcslyuk felszabadul, aminek előfeltétele, hogy az ajtófogantyú felcsap pántolt, a (73) dugaty­tyú pedig kitolt helyzetben legyen, akkor 10 behelyezhetünk ugyan álkulcsot közvetle­nül a kulcslyukon belül lévő térbe, de egyik dugattyú mozgásátvivő elemeit sem működtethetjük, minthogy ezt a (78) szög­vas megakadályozza. Ha másrészt a (71) 15 fogantyút lenyomjuk, akkor a (80) lemez a 16. ábrán eredményvonallal feltünte­tett helyzetbe tolódik el, úgyhogy forgaty­tyúalakban meghajlított álkulcsot kell használni, hogy elérhessék a záróeleme-20 ket. Nyilvánvaló, hogy ilyen álkulccsal csak nagyon korlátozott lehetőség van a zárrészek működtetésére, minthogy az ál­kulcsot nem lehet ki-be mozgatni, hanem csak forgatni. Annak, hogy az álkulcs forb 25 gaiásával a 74) dugattyút vissizavihessük, az az előfeltétele, hogy az álkulcsnakolyan tolla legyen, amely lényegileg megfelel a rendes kulcs tollának. A 19—24 ábrán feltüntetett lakat a 30 (101) tokból és (102) kengyelből áll, mely­nek egyik vég© (106>-nál ágyazott, másik vége pedig lenyúlik a tokba és ott a zár­szerkezettel elreteszelhető, amelyet (K)i-nál vázoltunk fel. Ez a zárszerkezet, amely 35 a (102) kengyel elreteszelő elemeiből és a kulccsal működtetett mozgásátvivő ele­mekből áll, itt nincs részleteiben feltün­tetve, minthogy ez a szerkezet nem tar­tozik a találmányhoz és tetszés szerinti, is-40 mert fajtájú lehet. A (101) tok belsejében a (104) szekrény elitolhatóan ágyazott és fölötte a (101) to­kon (105) fedőláp van megerősítve, amely a szekrény felső vezetékét alkotja. A szefc-45 rény baloldali (108) végfalai a (109) csuk­lók körül befelé lengethető (21;. ábra), úgyhogy a szekrény a 19( . és 21. ábrán 1 át­írató jobboldali véghelyzetből balra a (K) zárszerkezeten túl eltolható. A (108) vég-50 fal befelé lendítését ekkor a (101) tokon megerősített (110) csap létesíti (19. és 21. ábra), amelyhez a (108) végfal a szek­rény baloldali eltolásakor ütközik és így arra kényszerül, hogy belendüljön a 56 szekrénybe és a szekrény (107) külső fa­lával párhuzamos helyzetet foglaljon eli. A (108) fal visszalendítése pl. úgy létesít­hető, hogy a (109) csuklók rugóerővel igyekeznek a (108) falat a rajzon feltün­tetett helyzetben tartani- Amint az a 19. 60 és 23. ábrából kitűnik, a (108) fal kis darabon a (104) szekrény fölé nyúlik és túlnyúló részével a (105) fedőlap végére fekszik fel, ha a szekrény jobboldali! helyzetében van, ami megakadályozza), 65 hogy a (108) fal ebben a helyzetében aj' szekrénybe belendüljön. A (104) szek­rény fedelében (122) kivágás van (19. és 24. ábra), hogy lehetővé tegyük a szek­rény betolását a (K) zárszerkezeten, át 70 és a (108) fal be lendítését a mozgás fo­lyamán. A külső (103) tokfalban (114) kulcs­lyuk van, amely a (104) szekrény (107) mellső falában lévő (111) kulcslyukkal 75 szemben van, ha a szekrény a rajzon lát­ható, jobboldali helyzetet foglalja el, amely helyzetben tehát a kulcs a zárba behelyez­hető. Amint a 25. és 26. ábrából látható, a kulícs forgattiyúalakiú és ha bevisszük 80 a zárba, akkor (118) forgattyúrésze a (114) kulcslyukból kinyúló (113) horonyban van és belső végét a hátsó szekrényfalon lévő (112) csap ágyazza, amely a kulcs (121) furatába nyúljk. A kulcs tolla két 119)' 85 és (120) nyelvből áll, amelyek közül az előbbi a (K) zárszerkezetet befolyásolja, a (120) nyely szerepét pedig a követket­zőkben adjuk meg. A külső (103) tokfal külső oldalán ezen" 90 kívül (115) ívelt horony, belső oldalán pedig szektor alakú (116) kivágás van, melyek le­hetővé teszik a kulcs működtetését a zár­szerkezet befolyásolására. Ez a működ­tetés következőiképpen történik, 95 Miután a kulcsot behelyeztük a zárba, balra mozgatjuk. Eközben magával viszi a (104) szekrényt, továbbá a kulcs (118) foírgattyúrésze a (103) külső fal belső ol­dalain lévő (116) mélyedésbe jut. A szek- 100 rény balptdali véghelyzetében, annak (111) kulcslyuka a 19. ábrán baloldalt ered­ményvoinallal feltüntetett helyzetet fogtaljai el, amelyben a zárszerkezet a kulcs tol­lárnak (119) nyelve számára hozzáférhető, 105 A kulcs kinyúló (117) része ebben a balol­dali helyzetben kinyúlik a (114) kulcs­lyuk közepén át és ilymódon a (115) ho­rony segítségével kissé lefelé mozdítható! el, amely mozgás folyamán a (118) for-110 gattyúrész a (116) mélyedésben moizog és a kulcs tolla a (104) szekrényben az óra­mutató járásának irányában átfordul és ilymódon a zárszerkezetet oldás céljából befolyásolja. 115 Mialatt a (104) szekrényt a kulccsal a, zárszerkezet felé toljuk el, a (108) fal á

Next

/
Oldalképek
Tartalom