121201. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú áramgörbék létesítésére katódsugarak trapézalakú kitérítéséhez

2 121301. szintén rézsútosan ál!. Oly berendezés, amely a katódsugarat trapézalakban téríti ki, természetesen nemcsak a távolbalátásban, hanem más alkalmazási terüle-5 teken is hasznos lehet. A találmány kapcsolási befendezés a csévékkel való, tehát elektromágneses trapézalakú kitérítéshez szükséges fűrészfogalakú áramgörbék létesítésére. A talál-10 mány tehát nem vonatkozik a lemezelektródákkal való kitérítésre. Evégből a találmány értelmében a törzsszabadalom szerinti kapcsolásban a diódát és a kitérítőcsévét tartalmazó 15 zárt áramkörbe a sorfrekvenciájú, fűrészfogalakú áramgörbék hosszú oldalainak időtartama alatt, a kívánt trapézperiódusú, fűrészfogalakú, állandóan azonos előjelű feszültséget vezetünk, melynek 20 képfrekvenciája, illetőleg a sor ugrató eljárásnál sorszériás-frekvenciája van, amelyet azonban minden rövid oldalnál megszakítunk. A találmány néhány kiviteli példáját, 25 amelyek a fenti megoldás számos megvalósítási lehetőségét mutatják, a következőkben a rajzban feltüntetett vázlatok alapján magyarázzuk. Mielőtt az ábrák magyarázatára áttérnénk, az 1. ábra 30 kapcsán röviden megismételjük a törzsszabadalom lényegét, vagyis a sorkitéritéshez szükséges áramgörbék előállítását, annak a kikötésével, hogy a fűrészfogalakú áram amplitúdójának minden sor-35 ban egyforma nagynak kell lennie, vagyis azzal a feltétellel, hogy a katódsugárcső tengelyére merőlegesen álló ernyőn négyzetalakú felületet kell letapogatni. Az 1. ábrában (10) többrácsú cső, mely-40 nek belső ellenállása nagy, sőt, amint arra az alábbiakban még visszatérünk, bizonyos körülmények között végtelen nagy. Ebben az ábrában (11) a kitérítőcséve, (12) egyenirányító és (13, 14) 45 egyenáramú feszültségforrások. A berendezés működésének ismertetésénél feltesszük, hogy a (10) cső a sor időtartama alatt az áramot átereszti, a sorszünetekben azonban áramot nem vezet. A (10) 50 cső vezérlőrácsára evégből minden egyes sorszünetben (15) negatív impulzust vezetünk, míg a sor időtartama alatt pozitív, illetőleg kevésbé negatív (16) rácsfeszültség áll fenn. Feltesszük továbbá, 55 hogy a 2. ábrában feltüntetett (tj időpontban, amelyben a (10) cső az áramot átbocsátja, a (11) kitérítőcsévén át (ij) nagyságú áram folyik, míg a (10) csövön át az aram erőssége (J0

), úgyhogy az egyenirányító (i0

) áramot vezet. A (11) 60 csevén (13) állandó feszültség uralkodik, úgyhogy az áram ebben a csévében a feszültség nagyságával megadott érintő értelmében növekedik. A (t2

) időpontban a csévében keringő áram amplitu- 6& dója (i2

) és ebben az időpontban a (10) csó áramátbocsátó képessege megszűnik, valamint egyidejűleg a (12) egyenirányítón átmenő áram megszakad. A (11) idtérítőcséve ekkor szabad féllengést vegez, 70 melyen belül az (i2

) áram az (i3

) értékre változik. Röviddel a (t3

) idő után, amelyben az áram értéke (i3

), a (11) cséven oly feszültség keletkezik, melynek értelme a (12) egyenirányítóra vonatkoz- 75 tatva ellentetes és amely nagyobb, mint a (13) feszültségforrás leszülisége, úgyhogy a (12) egyenirányító az áramot ismét átbocsátja. Innét kezdve a (11) fojtótekercsen a (12) egyenirányítón át, 80 ismét a (13) forrás feszültsége uralkodik és így a fojtócsévén átmenő áramnak ismét a (13) feszültség értékétől függő nagyságú érintő értelmében kell megváltoznia. Röviddel a (t3

) időpont után 85 a (10) cső az áramot ismét átbocsátja, úgyhogy a körben ismét (J0

) áram folyik, míg a (t4

) időpontban a (10) csőben az áram útja ismét megszakad. Az egyenirányítón átmenő (x0

) áramot a fűrészfog- 90 alakú görbe hosszú oldalai mentén a 2. ábrában vonalkázott felület ordinátái határozzák meg. A fürészfogalakú görbe kevésbé meredek oldalának tartama alatt az egyenirányítón átfolyó áram mennyi,- 95 sége, ($i0

dt), — tehát a 2. ábrában a vonalkázott terület — a kevésbé meredek oldal meredekségétől mindaddig független, amíg (i2

) kisebb, mint (J0

). Ez a körülmény az alábbiakban leírt talál- 100 mány szempontjából lényeges. Az 1. ábrában feltüntetett kapcsolást illetően a találmány szempontjából ugyancsak említésre méltó, hogy a (11) kitérítőcsévében keringő áram növekedésének érin- 105 tője kizárólag a (13) feszültség nagyságától függ. Az időben arányosan változó amplitúdójú fűrészfogalakú áramgörbék létesítése végett, amely áramgörbék a trapéz- 110 alakú kitérítéshez szükségesek, az állandóan azonos előjelen tartandó (13) feszültséget a kívánt trapézper'ódus ritmusában kell változtatni. Ha ugyanis ez a (13) feszültség egyetlen áramfűrészfog 115