121201. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú áramgörbék létesítésére katódsugarak trapézalakú kitérítéséhez
131201. 3 (2. ábra) létesítésénél nagyobb vagy k'sebb, mint amilyen a megelőző áramfűrészfog előállításakor volt, akkor a megfelelő sor időtartama alatt az áram-5 görbéhez szerkesztett érintő és így a fűrészfog amplitúdója is szükségképpen nagyobb vagy kisebb, mint volt a megelőző sorban. A 3. ábrában feltüntetett kiviteli alak-10 nál a kívánt trapézperiódussal fűrészfogalakban lefolyó feszültséget a (13) egyenáramú forrással és azzal sorbakapcsolt, fűrészfog lefolyású váltófeszültséget adó forrással állítjuk elő. Ez a váltófeszültség-15 forrás a felvett példában (17) transzfor, mátor, melynek szekundertekercse a (12) egyenirányítóval és a (13) egyenáramú feszültségforrással sorosan van kapcsolva és amelynek primertekercsén át parabola-20 alakú áramot vezetünk. Ilyen parabolalefolyású áramot pl. úgy létesíthetünk, hogy két, párhuzamosan kapcsolt, változtatható meredekségű csövet két ellenfázisú, fűrészfogalakú feszültséggel vezé-25-relünk. Ha a (17) transzformátorból eredő feszültségnek a 4. ábrában (Z)-vel jelölt vonalszerinti lefolyása van, akkor az 5. ábrában feltüntetett trapézt kapjuk, vagyis a sorkitérítés nagysaga a trapéz 30 időtartamán belül növekszik. Ha gonaoskodunk arról, hogy a fűrészíogalakú feszültség a (Z') vonalnak megfelelő lefolyású legyen, amit a (17) transzformátor szekundertekercsének megfelelő sar-35 kításával, vagy pedig a piimerársm irányának megfelelő választásával mindig elérhetünk, akkor a 6. ábra szerinti trapézt kapjuk, vagyis ez' ésetben a sorok hossza a tiapéz időtartamán belül 40 folytonosan csökken. A következőkben ismertetett kiviteli példáknál a fűrészfogalakú feszültség létesítése végett kondenzátort a trapéz időtartama alatt állandó értékű, de ellen-45 tétes értelmű árammal táplálunk, mint a trapézszünetben. Ezt a kondenzátort a 7. ábrában (18) hivatkozási számmal jelöltük. A kondenzátorral párhuzamosan (19) ellen-50 állást kapcsoltunk. Az egyenfeszültséget adó (20) áramforrás a (18) kondenzátorból és a (19) ellenállásból álló taggal és az egyenirányítóval sorba van kapcsolva. A 7. ábrában feltüntetett kapcsolás mű-55 ködését a 8. ábra alapján magyarázzuk. Ebben az ábrában a (20) forrás feszültségét (UAc)-vel és a (19) ellenállás mentén keletkezett feszültségesést J . R-rel jelöltük. Ez a feszültségesés az ellenálláson akkor keletkezne, ha a (10) cső 60 vezérlőrácsára állandóan az 1. ábrabeli vezérlőrácson feltüntetett feszültség hatna. A 7. ábrabeli (10) cső vezérlőrácsára azonban ezenkívül a trapézszünetben negatív feszültségimpulzusok 65 is hatnak, amelyek, mint azt az alábbiakban magyarázzuk, az (A) és a (B) pontok között állandóan azonos előjelű, fűrészfogalakú feszültséget létesítenek. A rövid (15) negatív impulzusokat a következők- 70 ben figyelmen kívül hagyhatjuk és feltehetjük, hogy a (10) cső a trapéz egész időtartama alatt az áramot átbocsátja. Az J . R feszültség megfelel a kondenzátor olyan töltési állapotának, amely- 75 néi az egyenirányító egész árama az (R) ellenálláson át folyik és a kondenzátor töltése állandó. Feltesszük, hogy a (t5 ) időpontban, vagyis a trapéz időtartamának kezdetén, a (19) ellenálláson Js . R 80 feszültségesés van, amely kisebb, mint az J . R feszültségesés es hogy a (10) cső az áramot átbocsátja. A (12) egyenirányítón át folyó áram a (C) pontban elágazik, részben feltölti a (18) konden- 85 zátort, másrészt pedig átfolyik a (19) ellenálláson. Ha a (10) csövön a trapézszünetben meglévő negatív áramimpulzusnak megfelelő impulzus nem lépne fel, úgy végül a (18) kondenzátor telje- 80 sen feltöltődne az J.R feszültségre és a (C) ponton ennek következtében áramelágazás már nem létesülne, hanem az egész (J) áram lefolyna az (R) ellenálláson. A (18) kondenzátorból és a (19) 95 ellenállásból álló tag időállandójának megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy ez az állapot csak a trapéz-időtartam többszörösét kitevő idő múlva áll be, úgyhogy (t6 )-től (tB )-ig, te-100 tehát a következő trapézszünet kezdetéig, a (18) kondenzátorban a töltés megváltozik és ezzel megváltozik a (19) ellenálláson keletkező feszültségesés is. A töltés e függvény alakjában folyik le, ha, 105 mint fent azt már említettük, a rövid ideig tartó (15) negatív impulzusoknak a töltés növekedését okozó hatásától eltekintünk. A (t6 ) időpontban a (10) cső zárul és ezzel eltűnik az (J0 ) áram. Ekkor no a (18) kondenzátor a (19) ellenálláson át oly exponenciális függvény alakjában sül ki, mely a (19) ellenálláson fellépő nullafeszültségesés végállapotát, tehát a (11) csévén uralkodó (UA C ) feszültség vég- 115 állapotát igyekszik elérni. Ez a végállapot
