121171. lajstromszámú szabadalom • Nagyemissziójú, célszerűen nagy fűtőfeszültségű katód

Megjelent 1939. évi augnsztus hó t-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121171. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — L. 7079. ALAPSZÁM. Nagyemissziójú, célszerűen nagyfütőfeszültségű katód. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1936. évi április hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 10-ike. Az utóbbi időiben a közvetett fűtésű emissziós katódok szerkezetében oly fű lőelemeket használnak, melyek kerámiái anyagba vannak ágyazva. Kerámiái 5 anyagként aluminiumoxidot alkalmaznak Az alkalmazási cél lényege az, hogy a kerámiái anyag 1000 C° fölötti magasabb hőfoknál, semmiféle kémiai vagy mechanikai változást ne szenvedjen. Ismeretes, 10 hogy aluminiumoxidpor ( A'2

0;) mintegy 1300—1500 O-nál a wolframdróton kemény bevonattá, borítássá válik. Hogy e hőfokoknál a drótot el ne égessék, a műveletet hidrogénáramban végzik. 15 Azonban ekkor kitűnt, lisjgy a wolframszál, melyet egyenes szál, hajtű vagy drótcsavar (spirális) alakjában vetünk ennek a zsugorítási eljárásnak alá, igen gyakran vagy mindjárt, vagy a kész cső 20 néhány órányi üzemi tartama után üvegszerűen rideggé válik. A wolframszál ilyen állapotváltozása nemcsak a gyártási hulladékot növeli lényegesen, hanem a kész gyártmány élettartamát is komolyan ve-25 szélyezteti. A találmány oly eljarásra vonatkozik, mely a fűtőelem rideggé, törékennyé való válását a gyártásnál és később is a kész csőben megakadályozza. Továbbá a talál-30 mány szerint a katódok lelépi lésében oly javításokat adunk meg, melyek a gyártási hulladékot csökkentik és melyek folytán az élettartam lényegesen megnövekszik. Bebizonyul!!, hogy ez az állapotváltozási 3-5 folyamat, mely a fűtőelem törékennyé válását okozza, nyomokban való szennyeződés jellegű ötvözetképződésre vezethető vissza. Az ötvözetképződés az érintkejző fémek szerint igazodó hőmérséklettől függ. ötvözetek keletkezésének a megakadályo- 40 zása céljából tehát a legnagyobb keletjkező hőmérsékletet mindenkor oly alacsony értéken kell tartani, hogy ötvözet az egymással érintkező fémek között még ne keletkezhessen. A találmány az, hogy t5 nagyemissziójú katódok előállításánál a hőmérsékleteket oly alacsonyra választjiuk, hogy ötvözetképződés még ne keletkezhessék. Ennél igen könnyen lehetséges, hogy pl. az anód hőfoka nagyobb, mint a fűtő- 50 szálé, minthogy csupán a fűtődrótnak a megerősítődrótokkal való érintkezési helyei vannak veszélyeztetve. A találmány azonban arra is vonatkozik, hogy azoknak a részeknek a hőfokát, melyek a fűtőt 55 szálai nem érintik, ugyancsak ne válasz-' szuk oly nagyra, hogy az elektródafém elgőzölögte tése folytán mégis érintkezés állr jon elő, ha csak a gőzfázisban is, oly hőfoknál, melynél rideg ötvözet keletkezik. 60 így például megálliapítottuk, hogy katódák, melyeket oly kályhában zsugorítottak, melyben egyszer ni kkelrészeeskék is voltak, már rideggé váltak, míg molibdénből való kályhában, melytől a nikkelt ál- 65 landóan távoltartottuk, jó katódokat lehetett előállítani. A fűtőszálnak azonban még a nyomokban való szennyeződései is, például az előállítási folyamat alatt nikkelezett fogóval való szennyeződése rideg ka- 70 tódokat adott, minthogy a wolframszálközépnek az üzemi hőfoka már jó magasan van. Ha azonban a fűtőszál végein