121169. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

2 i. 21169. nek és így a merevítéshez több anyag be­építése szükséges. A találmány szerinti megoldás a most említett ismert szerkezetek egy további 5 hátrányát is megszünteti. Az ütközőfelü­leteknek a kiugrások végein való elrende­zése ugyanis azzal a hátránnyal is jár. hogy a felületeknek a kapcsolófej közten­gelyétől mért távolságával a fej terelő-10 képessége egyszersmindenkorra meg van adva. A találmány szerinti megoldásnál azonban a (6, 6') élek. illetőleg a kiug­rások (ierelőszarvak) tetszőleges hosszúakra képezhetők ki. A terelőképesség nö-15 velésén kivül ennek a megoldásnak még az az előnye is van. hogy a találmány) szierin't készült két olyan kapcsolófej is simán kapcsolódhat egymással; amelyek­nek (6, 6') terelőélei a két fejen külön-20 böző hosszúságúak. A kapcsolófejeket megmunkált lécek alakjában kiképezett (10, 11. 12. 12' ; felü­letek központosítják. A fejek koaxiális helyzet te való beáillí­'25 tására valók a (13, 13') felületek is. ame­lyek a (4) és (14) felületeken mint meg­munkál í,e felületekből kiálló lécek vannak kiképezve. Az egymással kapcsolt fejek e kiképzés következtében egymásra úgy •30 fekszenek fel, hogy a (4) és (14) felületek között légrés marad. Ennek előnye, hogy a kapcsolófejek szennyeződése hibás kapcsolásokat nem okozhat. 35 Mivel a találmány szerinti megoldásnál az ütközőfelületek nem fekszenek a kap­csolóié j sarkain, abban az esetben, ha a két. kapcsolófej egymással (pl. kanya­rokban, váltókban, stb.) szög alatt talál­•40 kőzik, egymással a (4) és (14'; felületek, illetőleg azoknak (13) és (13') lécei talál­koznak. Az érintkezési helyeken ható erők az egymással szemben álló fejekre nagy nyomatékot fejtenek ki, mely oly érte­•45 lemben hat, hogy a fejeket a koaxiális helyzetbe tereli. Mint az ábrákból látható, a kapcsoló­fejnek nincsenek oly vízszintes hel\r zetű terelő, illetőleg vezetőfelülietei. amelyeken 50 a kapcsolási folyamatot zavaró szennyező­dés (hó, por, homok stb.) rakódhatna le. Ennek a körülménynek különösen a te­herforgalomban van jelentősége, amelyben a kapcsolókat sok szenny érheti. Más rend-55 szerű kapcsolóknál előfordulhat, hogy az •azokra hullott szenny, vagy általában idet­gen testek nem teszik lehetővé azt, hogy a kapcsolók olv mértékben tolódjanak egymásba, hogy a kapcsolást végző szer­vek, tehát pl. a kapcsolócsapok, az ellen- 60 re teszbe foghassanak. •v találmány szerinti kapcsolól'ejen ré­zsútos helyzetű (M^ vályút képeztünk ki és ezt úgy helyeztük el, hogy az ellenfej nek (3; és (4) felületei által alkotott kiugrás 65 a vályú fölé tolódik. Ez a vályú a zavaró szennynek, vagy átlalában idegen testek­nek a kapcsolófejen való lerakódását meg­akadályozza, illetőleg ezeknek lehullását elősegíti. Ezt a vályút a 14 függőleges 70 felület és a rézsútos (13) fenékfelület ha­tárolja. mely utóbbi a (7 léchez csat­lakozik. Az elszennyeződés veszélyéi a leirt kap­csolónál ezzel lényegesen csökkentettük, 75 illetőleg megszüntettük. Az egymásba to­lódó fejek ugyanis a 8 és '9 felületeken kivül csak az aránylag kis méretű és, megmunkált (10. 11.' 12. 12'. 13: és '13') lécek mentén érintkeznek egymással, so Mindazok a felületek, amelyeken ezeket a léceket kiképeztük, hátrább fekszenek,, mint a lécek felületei, úgyhogy a keskeny lécekről az azokra tapadó szenny, hó stb. a kapcsolás folyamata közben könnyen 85 eltávozhat. Azonkívül mind e felületek vagy függőlegesek, vagy pedig felülről le­hulló szennyel szemben védett helyen van­nak elrendezve. Egyedül a .'12") léc í-első felülete nincs megvédve, viszont e mögött í»n van a rézsútos irányú és a (14. 15"; felü­letekkel képezett nagyméretű, oldalt nyi­tott (M) vályú, amelybe a fejek egymás­batolódásakor a szenny, hó stb. behulla­nak. 95 Miután, mint fent említettük, a '8) és (9) felületiek leírt elrendezése következté­ben különböző terelőképességű fejek egy­mással simán kapcsolódhatnak, a talál­mány szerinti kapcsolóiéi megadja a le- 100 hetőségét annak, hogy rövid járműveik;, amelyeknek tehát rövid túlnyúlása van és hosszú járművek, melyeknek hosszú túl­nyúlása van és amelyeket ennek megfe­lelően különböző nagyságú (különbőz- 105 terelőképességű'; kapcsolófejékkel kell el­látni, egymással jól kapcsolhatók. A leírt vasúti kapcsolófejet, az esetben, ha azt kizárólag a vonóerők átvitelére kí­vánjuk felhasználni, (20) kengyel segé- 110 lyével függeszthetjük fel £1., 2. és 4. áb­rák). Ez a kengyel áthatol a szokásos vonóhorog ívelt belső felületű (22 mú­lásán és két hosszúkás (23) cssapban vég­ződik, amelyek (25) és (25') szárnyakban' 115 kiképezett (24"; hornyokban csúszhatnak el. A (23) csapok függőleges (26) felü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom